Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46

60 N. SEBESTYÉN IRÉN kam. (CASTR.) eéi 'Kind' ~ fgr. md. (RÁS.) Penza aca 'Kind'; mari (WICHM.) d'zá, aza' stb. 'Kind', (GEN.) ajza 'kleines Kind' stb. (TOIVONEÍT,. Affr. 136). A főnév és a formális elem nélküli melléknév egybeesésére világos adato*kat szolgáltat a nyenyec-szamojéd nyely is: (CASTR.) hanea, hane, han 'Kálte';. (SPROG.) han Trost'; (LEHT.) O. %aná" 'kait' : %ahd'" nuÉr

idv pá

'das kalte Wetter fing an' (453); — (CASTR.) üörm, rjörm, édrm, r\lrm 'Nord'; (BTJD.) örm 'hideg'; — (CASTR.) plr, pir 'Höhe; hoch'. Ugyanilyen kettős jelentésben fordul elő a szó -tse képzős alakja LEHTISALO szövegeiben, pl. T. pirj'se nin^ táéfífti"3

'er kam auf dem Scheitel des Hügels an' (97)

pir isi jám" %ö 'er traf eine hohe Stelle' (i. h.); - (LEHT. AblSuff. 113) O., OP.,'T., Szj. r,ar 'Grösse, Ausmass'; (CASTR.) r\ar, r\ar 'gross', rjdrka, narka id.; (REG.) rjarka id. ; (BUD. árka, árka 'nagy, öreg'; (SPROG.) rjarke 'gross, der áltere' (a -ka, -ke elem demin. képző). A parkká alak is előfordul főnévi jelentésben: (CASTR.) hápt jalensie jirinda devua liem püurtse töbta side jea rjdrkk a des side jan nikkaltáieh 'wenn der Helle Renntierochs den Schádel seines Grossvaters suchen kommt, wir, zwei Grosse des Landes seiend, reissen ihn in zwei Teile' (42); — (CASTR.) mueju, muejo, muajo 'hart, fest, záh'; (REG.) muju 'fest'; (BUD.)< muejua 'erős, kemény', vö. (LEHT.) Kan. fea m^ejjöm" %unnánwD ilnne$dn% 'einen Helden [föld-erőset] wo weisst du' (215); — CASTR.) jalea stb. 'Tag,,. Licht; heh", vö. (CASTR.) ngan. jale 'Tag'; eny. Ch. jeée, B. jere id.; szelk. cél, tiel stb. 'Sonne, Tag'; kam. tála 'Tag', (KLAPR. Atl.) dzalo 'hell'; koib. dziala id. (PAASONEN, Beitr. 265); Az 'Eis' stb. jelentésű szóval nemcsak formailag, hanem etimológiáikig is azonos a 'weiss, hell' jelentésű ser" stb. szó: 0. fáédv" mai" sir" pannl serád'i"3

!

'jetzt ziehet [dua1

.] einganz weisses Gewand an' (16);

jwr" slrjcdptam" 'hundert weisse Renntiere' [száz fehér rénökröt] (205); Arch. si$%afi jaíte rjoppö'i^ Ér

irdv ser" tan bzerabv

'sieben Tagé doch ist ein gleich heftiges weisses Gestiebe' (182); Maik. x§r

lufi éar'rrm

'das Gebundensein eines weissen Pférdes' (606). A szó egytagú mássalhangzóban végződő, illetőleg kéttagú magánhangzóban végződő alapalakjához, valamint -*fi- +-*j képzőt tartalmazó alakjához -kko, -kku stb. demin. képző járulhat. Oksz. áépfiöd'D sérkko ft^esko aéfifii^ 'dieser war ein weisshaariger Greis' [feje fehér öreg volt] (76); Arch. serrakku parkkami" 'meinen weissen Pelz' (185); 0. sé-rőkku %asa(ifiv 'der Helle Mann' [személynév] (27). Egy személynévben a slru" alak is előfordul 'heh' jelentésben: Arch. sáé{3 s§ru" rjáríckv tarem" mdmmonnöőv 'den altén Hellauge [Szem-Világos öreg] hörte man so sagen' (437). Az 'Eis' o^ 'weiss' jelentésmegfelelésre a manysiból és a magyarból is van adatunk: msi (MŰNK.) E. járjk-purjk 'fehér fej(ű);' jarjk-nol 'hófehér orr(ú); magyar (CzF.) jéggalóca 'galócafaj, melynek lemezei jég- vagy inkább hófehérségűek'; jégvirág 'a bojtvirágok neméhez tartozó növényfaj; szára lecsepült, levelei tojáskerekek, váltogatok, apró vízhólyagokkal rakottak; virágai kocsántalanok, fehérek (Mesembryanthemum crystallinum)'. Nagyon tanulságosak a szóban levő szempontból a következő nyenyec-szamojéd adatok, amelyeket LEHTISALO szövegeiből, a kanini nyelvjárást képviselő hősénekből idézek: ja ser"' arny^őt) %abkl? 'was geschah böses dem Erdfrost' (226); püöaímandw ser" ja s § r" piéndí"3

'wáhrend er es aufrecht steckte knallte d i e gefrorene Erde' (i. h.); páltimdso paőalmandv ser" ja sírt" táé(3j3í"á 'als sie ihr Schwert aufrecht steckte, drang esin die gefrorene Erde' (225), vö. Oksz. man türnam"3

, s§r" jád türnám"

3

'ich komme, aus dem