Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46

SZAMOJÉD JELZŐS SZERKEZETEK 59 II. A főnévi jelző A nyelvi adatok tanúsága szerint az uráli alapnyelv korában a névszó és az ige kategóriája múr általában elkülönült egymástól (1. fentebb 52. 1.) A verbum finitum kialakulása egy korábbi nyelvi állapotban megkezdődött igen hosszá történeti folyamat eredményeként párhuzamosan ment végbe a flexió kifejlődésével, s az uráli nyelvekben a verbum finitum alakjai történeti szempontból ma is két főcsoportra oszlanak: 1) sg. 3. sz. igealak = igető = ősi neutrális szó; 2) sg. 3. sz. igealak = formális jellel ellátott iganév. Felvethetjük a kérdést: elkülönült-e egymástól az uráli alapnyelv korában a főnév és a melléknév? RAVILA megállapítása szerint ,,das Adjektiv hat in den finnisch-ugrischen Sprachen keine besondere Form, es unterscheidet sich seiner Gestalt nach in keiner Weise vom Substantiv. Zwar zeigt im Lappischen das als Adjektiv -attribut gebrauchte Adjektiv in Bezúg auf seine Form einen Unterschied von dem in prádikativer Funktion erscheinenden, und Zeichen einer unterschiedlichen Behandlung treten uns u'. a. im Tscheremissischen und in den obugrischen Sprachen entgegen s. BEKÉ KSZ. 14, S 322, aber dies sind spát entstandene Erscheinungen" (FUF. XXVII, 112). GASTRÉN az olyan mellékneveket, amelyek nem származókszók, amelyekben tehát nem mutatható ki formális elem, „primitív" mellékneveknek nevezte, és megjegyezte, hogy ezek száma a szamojéd nyelvekben nagyon csekély.14 DONNER sfcövegei és feljegyzései alapján a kamaszra vonatkozólag JOKI mondotta ki, hogy ,,eigentliche Eigenschaftswörter gibt es verháltnismássig wenig" (135, § 25). Uráli etimológiák világosan bizonyítják, hogy az uráli alapnyelv korában a főnév és a formális elemet nem tartalmazó melléknév kategóriája még egybeesett: Gallé; bittér; grün, blau: szám. nyeny. (CASTR.) padea 'Gallé' (mscr. • Knd.) paceá, pat'ea 'Gallé; bittér', paceá, paz, pace 'bittér'; ngan. (CASTR.) fate 'Gallé'; eny. (CASTR.) B. fode, Ch. főre id.; szelk. (CASTR.) pad, patté, pate stb. id., (DONN.) paőp 'grün'; padd-rga 'Messing; kam. (CASTR.) phada 'Gallé' ^> fgr. md. (PAAS.) E. pize, M. pizs 'grün; Kupfer, Messing'; E. (WIED.) pize 'grün, blau' (PAASONEN, Beitr. 259; KAIDONNER, Anl. lab. 140—1; TOIVONETÍ: FUF. XXI, 94). Fett; fett: szám. ngan. (CASTR.) sela 'geschmolzenes Fett (von Fischen)'; szelk. (CASTR.) slle 'fett'; kam. (CASTR.) sil 'Fett'; koib. (KLAPR.) syl id. <v fgr. f. sila-va, sile-va 'Fett, Speck'; msi (KANN. mscr.) AK. hit 'karhun rasva; medve zsírja'; P. silt 'karhulla ylt' ympári ruumiin oleva paksu rasvakerros; a medve testét teljesen körülfogó vastag zsírréteg' (PAASONEN, Beitr. 206; LIIMOLA: Vir. 1951., 366). Kind, Junge; jung: szám. nyeny. (CASTR.) rjat'e-ky, rjace-ky 'jung, Kind' stb. (mscr. Kan.) acea 'jung'; (BUD.) aci-kl stb. 'fiatal, gyermek', (SPROG.) rjace-ki 'Knabe, Junge, Kind; jung'; eny. (CASTR.) Ch. et'i, B. eh 'jung'; 14 „Wegen ihrer mehr abstraoten Natur entwickeln sich die Adjective überhaupt spater als die meisten übrigcn Redelheile und bestehen aus dieser Ursache giöistenlheils aus abgleiteten Wörtern. In der Samojedischen Sprache ist die Anzahl der primitíven Adjective sehr gering . . ." (Gr. 186, § 348).