Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46
50 >T . SEBESTYÉN IKÉN Az uráli nyelvekben több nyelvi jelenség utal arra, hogy a névszó és az ige kategóriája eredetileg egybeesett. PAIS szavait idézve ,,BUDENZ a MUSz. 1881. júliusában kelt előszavában (IX. 1.) az „ugor" szóképzésre vonatkozó nézeteinek — munkája haladtával beállott — módosulását ekként magyarázza: „így az elején még gyakrabban fogadtam el lappangásba jutott denominativ igeképzést, míg későbben azt találtam, hogy az ugor [ = finnugor] alapnyelvnek nagyobb számmal még külön nem vált ige- és névszó-értékű szótő tulajdonítható". Hasonlóan ír a névszó és az igeszó elkülönüléséről az UAl.-ban is. (9)". (PAIS: MNy. XLVI, 302). GOMBOCZ is hangsúlyozta, hogy a finnugor nyelvekben az etimológiailag azonos szótövek nem ritkán különböző szófajt képviselnek, és hogy a denominális és deverbális szóképzés nem különül el határozottan egymástól, bizonyos képzők egyaránt hozzájárulnak névszó- és igetövekhez (vö. UngJb. X, 8 —9; vö. továbbá KLEMM: MNy. XXIII, 329). HAKULINEN a finnben mutatott ki nagy számmal olyan képzőket, amelyek éppen úgy hozzájárulnak névszótövekhez, mint igetövekhez (SKRK. I, 162—74). A szófajok eredeti egybeesésére utal a mordvinból és a szamojéd nyelvekből ismert nyelvi jelenség is: az álfítmányul álló névszók igei ragozása. A mordvinban majdnem minden főnév felveheti az igei személyragokat, nemcsak a nominativusban, hanem az esetragos alakokban is: erzan, eízaf, efza 'ich bin, du bist, er ist ein Ersá', kudosan, kudosat, kudosa 'ich bin, du bist, er ist zu Hause' (vö. kudo 'Haus'). Mind a nominativusi, mind az esetragos alak önmagában, tehát személyrag és képző nélkül, a jelen idejű sg. 3. sz. alak kifejezésére szolgál (vö. KLEMM: MNy. XXIII, 339; RAVILA: FUF. XVII, 118). Hasonlóképpen igeként lehet ragozni az északi szamojéd nyelvek névszóit is, a nganaszanban csak az I. időben, az enyecben (a paradigmák szerint) az. I. és a II. időben, a nyenyecben pedig mind a három időben. Az igei személyragok — éppen úgy, mint a mordvinban — nemcsak a nominativusi, hanem az esetragos alakokhoz is hozzájárulhatnak. A sg. 3. sz. alak ezekben a nyelvekben is azonos a sg. nominativusi, illetőleg az esetragos alakkal. Nézzünk egy nyenyec példát: I. idő: 1. sawadm, sawan, sawa stb. 'ich bin, du bist, er ist gut' stb.; II. idő: sawadams, sawanas, sawas 'ich war, du warst, er war gut' stb.; III. idő: sawamgum stb. 'ich werde gut' stb. (sawa 'gut') (CASTRÉN, Gr. §§215, 216, 392-404).4 MNy. IX, 253-4 ; KLEMM: MNy. XXIII, 331 ; GOMBOCZ: ÖM. I, 131-2 = UngJb. X, 7 -9 ; PAIS : MNy. XLVI, 305 ; - c h a n t i : SCHÜTZ : NyK. XL> 27 ; - m a n y s i : BUDENZ : i. m. 298 ; SZABÓ D.: NyK. XXXIV, 59 ; LIIMOLA : FUF. XXIX, 168 ; — komi: BUDENZ : i. m. 303 ; —udmurt: BUDENZ : i. m. 300 ; MEDVECZKY : NyK. XLI, 311 ; - mari: BUDENZ : i. m. 297 ; -mordvin: BUDENZ : NyK. Xill, 69-70; - finn: BUDENZ: NyK. XVIH, 462 ; MARK : Sitzungsberichte der Gelehrten Estnischen Gesellschaft 1932, 1—41 ; HAKULINEN : Suomen kielen rákenne ja kehitys I, 64 ; - lapp: WIKLUND : JSFOu. X, 210 -16 ; -nyenyec: LEHTISALO : NyK. L, 228 — 30 ; N. SEBESTYÉN : A Magyar Tud. Akad. Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának Közleményei IV, 366. jegyz. — Fagy, les, nyom típusú nomen verbumok a törökségben is vannak : LIGETI : MNy. XLIII, 14, NyK. XLIX, 224 ; L, 232. jegyz.; DENY : Grammaire de la langue turque § 849, 1, 2. — LIGETI LAJOS szíves közlése szerint a mongolban és.a mandzsuban is vannak nomen verbumok. 4 N. M. TYEBESCSENKO ,,A nominális állítmány a nyenyec nyelvben" című dolgozatában megvizsgálta a névszói állítmány használatának eseteit, és megállapította, hogy az állítmányi szerepet betöltő névszók igei ragozása egyre szűkebb körre korlátozódik, és hogy az igei személyragokkal (és a II. idő jelévelj ellátott, illetőleg a sg. 3__
