Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46

SZAMOJÉD JELZŐS SZERKEZETEK 51 PROKOFJEV Mmutatta, hogy a névszók igei ragozása a szelkupban is megvan: sg. 1. mat lözar\ 'ich bin ein Geist' 2. tat lözanüi 'du bist ein Geist';, dual. 1. me lözimlj 'wir (zwei) sind Geister', 2. ti lözlllj 'ihr (zwei) seid Geis­ter'; pl.: 1. me lözimlt 'wir (viele) sind Geister', 2. te lözllit 'ihr (viele) seid Geister' (lözi 'Geist (Mythol.)'; sg. 1. mat natar\av] 'ich bin ein Mádchen', 2. tat nátárjanni 'du bist ein Mádchen'; dual. 1. ml nütarjimij 'wir (zwei) sind Mádchen', te natarfilij 'ihr (zwei) seid Mádchen'; pl. 1. mé natarjimit 'wir (viele) sind Mádchen, 2. te nátarjilit 'ihr (viele) seid Mádchen' (natak 'Mád­chen') (UngJb. XI, 293 - 4) .5 A nyenyecből arra is van adat, hogy kivételesen egy nomen caritivum felveszi a -/?/%„ igenévképzőt, ; és így verbum finitum funciót tölt be: (LEHT.) O. rjöB" %áUemmi" xüefísefifil 'einer rn^iner Fische war unpaarig' [egy halam féltelen-volt] (106); P. ma" jérfisefifii 'das Zeit war herrenlos' [sátor gazdátlan-volt] (63). CASTRÉN -nyenyec szövegeiben az egyik énekben az enklitikus -raha szóval való összetétel mellett is megtaláljuk az igei személyragot: hadd wuomdarahan 'du bist scheinbar einem Schlechten áhnlich' (266). LEHTISALO szövegeiben egy erdei, kiszeljovszkajai nyelvjárásból való adat szerint az enklitikus töraha ~ tölaha szóval való összetételhez sg. 1. sz. igei személyrag járul: maii ja%annaj @terfítör%at suttör %at 'in meinem Lande doch bin ich wie ein Richter, wie ein Herr' (590). — Egy hősénekből való adatban a 'viel' jelentésű határozatlan számnévhez a múlt idő jele járul: (CASTR.) jam bongana haroana ökats 'auf dem Wege Wollende (Freier) waren viele' (235). Egy okszinói adatban a 'sieben' jelentésű számnévhez pl. 1. sz. igei szemólyrag és a múlt idő jele járul: (LEHT.) maríné^ t'si"ip/3öt'é 'wir waren sieben' (553). A nyenyecben a kérdő, illetőleg határozói névmás is felveheti az igei személyragokat: (CASTR.) hurkkan amgaen? 'was für einer, wer bist du?' [milyen-vagy, ki-vagy?] (86, vö. 89); (LEHT.) Oksz. púder %i(3en? 'wer bist du?' [te ki-vagy?] (295); x0en áe,B r at? 'wer bist du? '[ki-vagy levé­sed?] (296); Kan. nöt'sko jirjgnei amyés tart'sén? 'Junger Vielfrass, warum bist du solch einer?' [Ifjú Rozsomák, miért olyan-vágy?](248).6 A magyar népnyelvi És az és 'der Regen regnet' mondatban az és szó' főnévként és igeként használatos, az alany tehát azonos az állítmánnyal (vö. GOMBOCZ: UngJb. X, 9). DONNER kamasz szövegeiben a magyar víz­szó megfelelője ugyanabban a mondatban főnévi és igei funkciót tölt be: man uiuinw iiAgdnde j3 w j3whjie bul'em 'ich trinke unter meinem Fuss Wasser trinkend' [én lábnál alatta víz íva iszom] (91). A magyar fa szó megfelelője is előfordul egy és ugyanazon mondatban főnévi és igei szerepben: személyben személy rag nélkül megjelenő névszói állítmány egyre inkább átengedi helyét az igei állítmánynak és a névszó + létige kapcsolatnak (1. FOKOS-FUCHS ismertetését a Szovjetszkoje Finnougrovedenyije c. műről, Acta Linguist. Iíung. II, 243). 5 A mordvin és a szamojéd nyelvek e nyelvi sajátsága között nincs okunk genetikus összefüggést keresni. 6 Kivételesen a manysiban is előfordul a kérdő névmás igei ragozása : (KANN.) FL. póriymafis, kérmpűliy, passápüliy, ti' maniytafie, ti' rn ah n ar a (i s 'es wurde auf' ihn losgesprungen, wie ein Stück von einer jVtutze, wie ein Stück von einem Fausthand­schuh wird er nun zerrissen, was nun auch mit ihm gemacht wird' (Wog. Volksdichtung I, 74). A maiínarape alakot i. m. 397 lapján LiiMOLÁnak egy jegyzete a következő­képpen magyarázza: ,,Den Stamm des Werbes bildet das Interrogativ pronomen mannr­'was'. Weitere Beispiele in TLw. 142 — 3 . . .". 5*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom