Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - Loványi Gyula: A Magyar Nyelvészet 3
A MAGYAR NYELVÉSZET 3! és a szláv népek a magyar irodalomban találják föl nyelvük tudományos földolgozását. De volt-e erre szükség? A német nyelvet eleve kikapcsolta tervéből HUNFALVY, mert, miként mondotta, Németország nyelvtudománya teljesen kielégíti a hazai németség igényeit is. A román és a szláv nyelvek nézőpontjából a viszonyok lényegben azonosak voltak a németével. Legföljebb abban mutatkozik eltérés, hogy némileg később indult meg a két nyelvcsoport tudományos művelése, mint a németé. De az időbeli különbséget mi sem tudtuk volna kiegyenlíteni. Ám honnan vettük is volna a szükséges tudományos erőket? Hisz ezeknek a magyar nyelvészet is szűkében volt. Altalános tudományos szempontból az egyetem keretében oldódott meg a kérdés: a szláv nyelveket 1849-től kezdve helyettes, 1866-tól kezdve pedig kinevezett tanár, a rumén nyelvet meg 1862-től kezdve kinevezett tanár adta elő (vö. SZENTPÉTEEY: i. m. 672 — 3). A ruménok és a szlávok sajátos magyarországi nyelvészeti problémáival később — igaz, nem kimerítő módon — főleg a Nyelvőr foglalkozott, de megjelentek kisebb publikációk is. Á töredék csoportok közül legföljebb a cigányok nyelve kerülhetett volna számba azon a címen, hogy máshol nem művelik tudományosan. De fölösleges hangsúlyozni, hogy sürgősebb föladatok megoldása várt nyelvészetünkre, mint tudósok kiképzése és búvárlatok folytatása ebben a nyelvben. A nemzetiségek nyelvét illetőleg csak az. a föladat hárulhatott volna a Magyar Nyelvészetre, amelyet HFNFALVY a klasszikus nyelvekre kijelölt: a külföldi nyelvészet eredményeinek közlése. Ez nem történt meg. Hat év alatt csupán egy idevágó munkát közölt folyóiratunk, FEKETE JÁisrosnak A román nyelv ismertetése című tanulmányát (II, 243 — 74; III, 40—66, 137 — 50, 358—81). De nyilván a szerző sem szánta munkáját tudományos igények kielégítésére, mert az nem más, mint rövid történeti bevezetéssel kibővített gyakorlati nyelvtan. 14. Azok a korlátozások, amelyekkel a Bach-korszak a sajtó politikai megnyilatkozásait sújtotta, akaratlanul üdvös hatással is jártak, azzal ti., hogy a lapok most, a korábbi viszonyokkal egybevetve, aránytalanul bővebben foglalkoztak az irodalom, a művészet és a tudomány ügyeivel. Előtérben állt az Akadémia működése. Több lap rendszeresen közölt jelentést az Akadémia üléseiről. Legrészletesebben a Pesti Napló tárgyalta a tudományos dolgokat. , -Volt-e a lapokban visszhangja a Magyar Nyelvészet megjelenésének? Volt, s hozzátehetjük mindjárt: rokonszenvező megnyilatkozások formájában. A Pesti Naplóban (1855. jún. 22.) CSENGERY ANTAL A magyar nyelvészet ügyében című öthasábos cikkét így vezeti be: „Azt hiszem, az újjáalakult Pesti Napló tudományos rovatát nem kezdhetjük meg méltóbban, mint azon nyelvészeti füzetek ajánlásával, melyeknek programját a napokban küldték szét.58 A Magyar Nyelvészetet értem . . .". 1856. január 6-án újból fölhívja a figyelmet folyóiratunkra a Pesti Napló. 1862. augusztus 3. és 5. számában X. X.59 a következőt írja: ,, . . . A Magyar Nyelvészet, szintúgy mint a 58 Ennek a programnak nem akadtam nyomára. 59 GULYÁS (i. m.) nem mondja meg, ki írt a kétbetűs jel alatt.
