Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Ismertetések, szemle - K. Sal Éva: Manysi és chanti nyelvű kiadványok 226

226 ISMEKTETÉSEK, SZEMLE A róna szó 'végtelen síkság' jelentését BAJZA közvetítése révén voltaképpen PETŐFI költészete honosította meg az irodalmi nyelvben. 2. NYÍRI ANTAL: A tűzgerjesztés magyar nyelvi kifejezéseinek történetéből (73-87.1.). NYÍRI ANTAL tanulmányában a tűzgerjesztés ősi módjáról, az acéllal, a kovával és a taplóval történő tűzcsiholásról értekezik. Dolgozatában a tűzszerszám ezen bárom része közül a harmadikat, a taplót, és a vele kapcsolatos szén szót tárgyalja. A tapló tűzcsiholásra alkalmas, fán termő gombát jelent. Hasonló hangalakú szó jelöli a 'tapló' fogalmát a manysiban is: tüple% 'Zunder'. A SzófSz. szerint a rokon nyelvi megfelelés ellenére a magyar tapló török jövevényszó, s valószínűleg a manysi táple% is törökből való kölcsönzés. NYÍRI valószínűbbnek véli az indoeurópaiból (a tep- 'warm' szótőből) való származást. A 'tapló' fogalma azonban NYÍRI szerint is ismeretes volt a finnugorságban, s közös neve a legtöbb rokon nyelvben megtalálható: ms. séniy (pl. sér\yet) 'Baumschwamm'; oht. tsiydt sána% 'Zundersohwamm (an der Birke)', tsirjserj sand% 'oigentlicher (grosser) Zundersohwamm (an der Birke und der Espe)', chtÉ. sán 'Zunder'; mari sen 'Zunder', sin 'Pilz, Schwamm, Zunder'; udm. ser/ka stb. 'Zunder, Schwamm'; lp. N. cadna g. cana 'fungus betulae, unde fomes praeparatur'; fi. sieni 'gomba, szivacs' (77—8). NYÍRI a felsorolt rokon nyelvi szókkal a magyar szén szót is összekapcsolja. A szén szavunk jelentésfejlődését következőképpen vázolja: 1. 'Baumschwamm, Feuerschwamm, Zunder' > 2. 'glühendes Feuer, Feuer' > 3. 'glühende Kohlé' > 4. 'Kohlé' > 5. 'Steinkohle'. A NYÍRI által felsorolt rokon nyelvi szók egybevetése LAKÓ GYÖRGY egyik régebbi cikkében is megtalálható (NyK. L, 215 — 8). A SzófSz. szerint a szén szónak egyedül a lappban van megfelelője: cidna 'Kohlé'. Nem lehetetlen azonban az sem, hogy a szén szavunk a NYÍRI által felsorolt rokon nyelvi szókkal valóban összetartozik. NYÍRI szerint a rokon nyelvi szavak közül az eredetibb alakot nem az egytagúak, hanem a kéttagú (chanti sánd% sánsx, ms. séniy, udm. serjka) alakok képviselik. NYÍRinek ezzel a felfogásával nem érthetünk egyet. A két szótagú obi-ugor szók ugyanis -%, -y < fgr. *-k kicsinyítő képzővel vannak ellátva (vö. LAKÓ: NyK. L, 215—8). Ugyanez a kicsinyítő képző van a következő szókban is: fi. kajava (< *kaja-ya) 'sirály' ~ msÉ. %ö,jé% 'Möwe'; msÉ. ldpé% 'Schmetterling' (1. LAKÓ: i. h.). Az udmurt serjka -ka eleme szintén deminutív képző. Ugyanez a képző található az udm. nilka 'leányka' szóban is (vö. LAKÓ: i. h.). A chanti sán, a mari sen, sin, a finn sieni és a magyar szén (amennyiben ez ide tartozik) nem tartalmaznak képzőelemet, tehát feltétlenül ezeket kell eredetibbeknek tekintenünk, és nem az előbb tárgyalt képzős alakokat. 3. MOÓR ELEMÉR „Slavo-germanica" című cikkében (107 —122.1.) a magyar nyelvnek néhány szláv közvetítésű német jövevényszavát tárgyalja. 4. VELCSOV MÁRTONNÉ ,,Megjegyzések a Nyelvtörténeti Szótár néhány adatához (122 — 32.)" címen kimutatja, hogy az NySz. a von ige vonsz és az óv ige ósz -sz praesensképzős alakváltozatait gyakran összecseréli. 5. PÉTER LÁSZLÓ „Mészöly Gedeon munkássága" (141 —51. 1.) című cikke MÉSZÖLY eddig megjelent műveinek bibliográfiáját tartalmazza. Megállapíthatjuk, hogy a szegedi „Nyelv és Irodalom" értékes és színvonalas számmal indult meg. Bízvást remélhetjük, hogy a folytatás méltó lesz a szép kezdethez. BADANOVICS KÁROLY Manysi és chanti nyelvű kiadványok (1946-1956) Az a manysi nyelvi anyag, amelyet MUNKÁCSI és KANNISTO áldozatos gyűjtő munkájának köszönhetünk, immár több mint félévszázados. Az említett szövegek azonban nyelvjárásiak, hiszen Munkácsi és Kannisto idejében nem volt még a manysiknak irodalmi nyelvük. A chantiból — STETNITZ révén — sokkal újabb keletű gyűjtéseket tanulmányozhat a kutató. STEINITZ a nyelvjárási szövegek mellett már chanti irodalmi anyagot is közöl. A 30-as években elvétve jutottak el hozzánk akkor még (1937-ig) latin