Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - Loványi Gyula: A Magyar Nyelvészet 3
16 LOVÁNYIGYULA FEKETE JÁNOS, IMRE SÁNDOR, LICHNER PÁL, LUGOSSY JÓZSEF, NÁDASKAY LAJOS, PODHORSZKY LAJOS, SZÉNÁSSY SÁNDOR, SZILÁGYI ISTVÁN. III. kötet: AGRICOLA,38 HORVÁTH ZSIGMOND, KTJUN GÉZA. IV. kötet: BRASSAI SÁMUEL, BUDENZ JÓZSEF, LAUCHSZ LŐRINC, RIBÁRY FERENC. V. kötet: VASS JÓZSEF. VI. kötet: FINÁLY HENRIK, IMECS JAKAB, LŐRINCZ KÁROLY, SZILÁDY ÁRON, P. THEWREWK EMIL, VÁMBÉRY ÁRMIN. A hat évfolyam tehát a szerkesztőn kívül 31 dolgozótárs nevét mutatja föl. A kevésbé ismert dolgozótársak mindegyikéről ide jegyzek néhány szavas adatot. FEKETE (NEGRUTIU) JÁNOS (1817 — 1888): gör. kat. kanonok Balázsfalván. HALDER KONRÁD: Lauzenben (Vorarlberg) született, Münchenben élt mint magántudós; 1852 — 58: a klasszikus filológia ny. r. tanára a pesti egyetemen; jól értett magyarul, s jóindulattal viseltetett a magyarság iránt. HORVÁTH ZSIGMOND (1822 — 1886): paptanár. IMECS JAKAB (1837— ?): kanonok, tanár; 1867 — 91: a csíksomlyói gimnázium igazgatója. LAUCHSZ LŐRINC (1836—1882): kat. pap, 1861 — 63: helyettes tanár Székesfehérvárt. LICHNER PÁL (1818—1892): pozsonyi főisk. tanár, akad. lev. tag. LŐRINCZ KÁROLY (szül. 1817-ben, megh. a hetvenes évek végén): kat. pap, Marosvásárhelyt és Szilágysomlyón a humaniórák tanára. NÁDASKAY LAJOS (1816—1860): író, az 1850-es években a hivatalos Budapesti Hírlap főszerkesztője. RIBÁRY FERENC (1827—1880): történész, főgimn. tanár, egyet. m. tanár, 1870: az új tanárképző intézet tanára. ROSTY ZSIGMOND (1811 — 1875): ügyvéd, földbirtokos. SZÉNÁSSY SÁNDOR (1828—1872): a pesti evang. gimn. igazgatója, 1871: akad. lev. tag. TORKOS SÁNDOR (? —1865): a soproni ev. főtanoda rend. jogtanára, akad. lev. tag. VASS JÓZSEF (1813—1873): kegyestanítórendi pap, mint magyarszakos tanár Budán, Szegeden, Kolozsvárt és Vácott működött; akad. lev. tag. Folyóiratunknak állandó Könyvismertetések című rovata volt valamennyi kötetében (az I. kötetben Könyvjelentések című rovat is szerepelt). — Külön rovatot kaptak az I. kötetben a Tanodái tudosítványok, a II. kötetben Iskolai tudosítvánjrokra változtatott néven. Ezek a rovatok a II. kötettel megszűntek. Az V. kötet a Könyvismertetések rovatban tárgyal két iskolai értesítőt. A III., a IV. és a VI. kötet nem közöl iskolai jelentéseket. — A LIVI, kötet tartalom mutatója Vegyesek elnevezéssel külön csoportosítja a kisebb közleményeket anélkül azonban, hogy maguk a cikkek a többitől elkülönítve volnának. — A Könyvismertetések rovatában, de külön cikkekben is, a szerzők oly részletességgel ismertetik és bírálják a műveket, amilyenre ma, főleg szemléink ki nem elégítő terjedelme következtében, tudományunk kárára nem is gondolhatunk (vö. BÁRCZI: MNy. XLIX, 4). 9. Az alábbiakban a Magyar Nyelvészet hat évfolyamának jelentősebb értekezéseiről számolok be. Annak a föladatnak, amelyet a szeruesztő a szorosabban vett magyar nyelvészet terén tűzött maga elé, folyóiratunk eredményesen megfelelt. Hangtani, szótani, etimológiai, népnyelvi, nyelvhelyességi és helyesírási problémák kerültek mindenekelőtt napirendre. Két tárgykört: az igeidők és a helyesírás kérdését többek alakította cikksorozatokban vitattak meg.
