Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Kisebb közlemények - Hegedűs lajos: Az új finnugor hangjelölés 161

AZ ŰJ FINNTTGOK HANGJELÖLÉS 163 skription noch in maneher Beziehung vereinfachen" (i. m. 6). A SETALA-féle átírás bizonyos reformálására céloz BÁECZI GÉZA is ,,A nyelvjárási hangjelölés kérdéséhez" c. cikkében (MNyj. II [1953], 40): „SETÁLI jelölési rendszere több ponton elavult, a fejlődött fonetikai ismeretek túlnőttek rajta, s elvszerűségén rés ütődött, amelyet ideje volna kijavítani". A reformot sürgetők egy része tehát egyszerűsítést, mások viszont a hangjelölési rendszer bővítését óhajtják. A finn iskola az utóbb; nézetet tette magáévá, és főleg ÁIMA javaslatai alapján a SETALA-féle hangjelölési rendszert számos ponton bővítette, amint ezt a helsinki egyetem Fonetikai Intézetének legutóbbi 9. sz. kiadványa: ,,Suomalais-ugrilainen tarkekirjoitus" (Helsinki, 1953, 11 lap) is igazolja. A következőkben ennek az új finnugor finom átírási rendszernek a SETALA rendszerétől való eltéréseit, újabb alap- és mellékjeleit ismertetem. A finom hangjelölési rendszer alap-betűi 1) Az új finom átírásban a következő latin eredetű kurzív típusú kis betűk vannak: aabdefghijklmnoöpqrsstuüvwxyzz

(és a fordított c). Alapjelül tehát 31 betű szolgál, 7-tel több, mint a SETALA-féle rendszerben. Űj jelek: q s x w y z (és a fordított c). Az x mint általános hangjel bármely egyes mássalhangzót, az xy bármilyen kétmássalhangzó találkozását, kapcsolatát, a qxy bármilyen három mássalhangzó kapcsolatát, az g medioalveoláris zöngétlen, a z medioalveoláris zöngés sziszegő hangot, a w pedig bilabiális zöngés félmagánhangzót jelöl. A fordított c (o) SETALAnél- a konszonantikus funkciót betöltő zöngétlen magánhangzó általános jele volt, most az APhI-val egyezően nyílt o értékét képviseli. Ez kétségtelenül kényelmesebb, mint az eddigi alul- vagy felülmetszett o (n o). A fordított c — azáltal, hogy vonala megszakad — szimbolikusan is visszaadja a hang nyíltságát. 2) A kurzív latin betűkön kívül más Írásrendszerekből kölcsönzött kurzív betűtípusok is helyet kapnak az átírásban, akárcsak eddig. SETALA 12 görög betűt alkalmazott, most ezek száma 14-re emelkedett. Kiesett a svéd o-hangot jelölő CD, viszont új alapjelként szerepel a: TI K T. A n bilabiális, a T dentális (medioalveoláris) és a te palatális (mediopalatális) zöngés csettintő hangok jelölésére szolgál. Zöngétlen párjukat a megfelelő nagy betűk jelzik: TI T K. Az í-hangok jeleinek a száma a lengyel l (zöngétlen alakban L) átvétele folytán bővült. AIMÁ az ,,o-rezonanciájú" Z-hang jelzésére ajánlotta, s ily értelemben került bele az új átírásba is, ezenkívül megmaradt az orosz A továbbra is ,,u-rezonanciájú" 1-hang értékében. A mai finnugor transzkripcióban tehát 14 alapjel szolgál a különféle Z-hangok visszaadására. Üj alapjelek a norvég—dán ábc-ből kölcsönzött se és 0 betű. Az se alsó* nyelvállású, elülső (á és s között levő) illabiális magánhangzót, az é pedig felső nyelvállású, elülső (ö és ü közötti) labiális zárt magánhangzót jelöl. Szórványosan megtaláljuk ezeket a jeléket régebbi finnugor gyűjtésekben és az APhl rendszerében is. Ugyancsak új betű a francia oz, mely alsó nyelvállású, elülső labiális magánhangzót jelöl. 11*