Nyelvtudományi Közlemények 58. kötet (1956)

Tanulmányok - II. A) Fokos Dávid: A névragozás történetéből 61

A NÉVRAGOZÁS TÖRT:I5NETÍ;BO"L 7.3 Nyeny. muejouna j é s e t i e v i h jutngaijuda (uo. 11) 'fest [mit] Eisennágeln (tkp. vas-szeg) schlug er sie', [vö. muejouna jese t i eb h a n a jutngahajuda (uo. 22), muejouna jese t j eb ah an a jutngahajuda (uo. 30) ua.] Erdei Nj. tummiü narö kar jirjk'orjfjdm (LEHT. 410) 'das Unterlagsholz der Feuerstelle schlug ich [mit dem] Messer'. Erdei Nj. körrvaUaXattattnS kar ^%e<fr\am (uo. 413) 'seine Brust schlitzte ich [mit dem] Messer auf'. Erdei Nj. tupkvd %d'prjittvd (uo. 415) '[er] hackte"es [mit der] A x t'.10 Es hadd iktassuk ide RAViLÁnak egy igen tanulságos megjegyzését az altáji nyelvekkel kapcsolatban. „Besonders wichtig ist — írja a FÜF. XXVII. kötetének 84. lapján —, dass der Nominativ im Altaischen ein gewöhnlicher Adverbkasus ist, alsó die Funktion des Instruktivs ganz wie die des Genitivs hat. Spuren áhnlicher Verháltnisse kann man auch uralischerseits finden". Fenti példáink mutatják, hogy mennyire helyes RAVILA megjegyzése, de persze a „nyomok" kifejezés talán mégis keveset mond. 8. A magyar ragtalan határozókról régebben az volt az uralkodó vélemény, hogy ezek tkp. ragjukat vesztett határozók. Döntő érvül azt hozták fel, hogy a ragtalan alakok mellett régi ragos alakok is igazolhatók (mint tegnapon, mynapon, mikoron, azkort stb.; 1. pl. KLEMM, MTM. 178). KLEMM is azt vallotta még 1928-ban (i. m. 177) a ragtalan határozókról, hogy „legtöbbjükről ki lehet mutatni a magyar nyelvtörténetből, hogy ragvesztett határozók"; megjegyzi, hogy SIMONYI, BALASSA, BEKÉ szerint ezek mindig ragvesztettek. KLEMM azonban már mégis felismerte (és ebben hazai és külföldi nyelvészek véleményéhez csatlakozott), hogy egyes ragtalan határozók „ragtalan alakjukban ráértéssel válhattak határozóvá. . . . Legtöbbnyire idő- és módhatározók fordulnak elő ragtalanul, s jellemző, hogy rendszerint oly szavak szerepelnek ragtalanul határozóul, amelyek már maguk is időt, módot jelentenek; ekkor ui. az idő, a mód képzete oly élénk, hogy külön rag már nem is szükséges." (uo.) A ragtalan határozók ragvesztettségéről szóló elmélettel azonban úgy vagyunk, mint a minden áron lappangó képzőket kereső régi elmélettel. Egyes esetekben kivételesen helyesnek bizonyulhat ez az egy-egy rag lekopását emlegető felfogás, de ma már tisztában vagyunk azzal, hogy ezeknek a 10 Ragtalan határozók

a t ö r ö k s é gben sem ismeretlenek. Vö. pl. mis. tas s 9 b d r kitkan (PAAS.: JSFOU. XIX/2, 66) 'der Kahlkopf wurde nach S i b i r i e n verschickt'; alt. T o b ol paryan paA ü^üm (RADL., Proben I, 235) 'mein Sohn ist nach T o b o 1 s k gegangen'; csuv. tunti-hun (Asm.: OnbiT 102) 'B noHeAeJibHHK' stb. L. még pl. SCHINKEWITSCH, RabyiizTs Syntax 66. §; SALONEN: JSFOU. XLIX/3, 10.