Nyelvtudományi Közlemények 58. kötet (1956)
Tanulmányok - II. A) Fokos Dávid: A névragozás történetéből 61
72 PÓKOS DÁVID veskid-vil munam! (ZürjSzöv. 115) 'menjünk jobbra!' n i l s - v i v kajem nur 'mohával benőtt mocsár' (tkp. 'mohára jutott mocsár'). Ud. b § k - v i v lebe-i'tsas (uo. 197) 'oldalt esik', pondas ber-viv kiski-ni (uo.) 'kezdi hátrafelé húzni'. Le. t'soi-kir-vilid edj§n tsoza bigil'tt'ée (VdKomi 63) 'b e r g a b rollt er sehr rasch'. t'soi-kir-vil muna (uo. 71) 'ich gehe b e r g a b, bergabwárts'. Lu. t'soi-kir-vil let't'éi (W .UOT. 339) 'ich stieg einen steilen Bergabhang herab'. Pr. ki ml ss ki-vil kojiátis (VdKomi 209) 'er spritzte [das Wasser] mit verkehrter Hand (d. h. mit dem Handrücken)'. d o r - v il munam 'egymás mellett megyünk', nánis kik vo dor-vil kinmama (VdKomi 207) 'das Getreide fror zwei Jahre nacheinander ab.' — V. v o dz - v iv petis (W.-UOT. 339) 'er ging früher'. (Az udmurtban is: a$-vil 'előbb; előre'.) (L. még FtfF. XVIII, 209—10, UOTILA: Vir. 1945, 331.) ta-lun 'ma', ta-vo 'az idén'. V. bid-nog 'mindenféle módon, mindenképpen'. Sz. perjgdlis dir b i d -n og (ZürjNépk. 99) 'hazudozott neki sokáig, mindenféle módon'. Az udmurtra vonatkozólag 1. még MUNKÁCSI, VotjNépk. 219, FOKOS: NyK. XXXVI, 234, UOTILA, i. h. A mari ragtalan határozókkal külön fejezetben foglalkozik BEKÉ (CserNyt. 230—1). Ismeretesek a magyar ragtalan határozók, mint pl. ?nindennap, manapság; szörnyű mód; négykézláb stb. L. különösen KLEMM, MTM. 177 kk., FOKOS: Népünk és Nyelvünk 1937, 199—200, stb. És nem ritkák a ragtalan határozók a szamojédban sem.9 Kam. iába p'ele kámbi, urgo möia kambi (DONNER—JOKI 197) 'die Mutter zu suchen ging er, auf einen grossen Berg (tkp. nagy hegy) ging er'. A möia alakhoz JOKI ezt a megjegyzést fűzi: ,,Eigentümlich ist diese Form, da sie jeglicher Kasusendung entbehrt, obgleich die Endung des Dativs zu erwarten wáre." (uo. 199.). O. páéőqraxánnv na%ar:> jirl jaderrjt) (LEHT. 33) 'im Walde wandert [das Kind]"drei Mőnate'. Szelk. sélgemgeli cél kuac malcengap (CASTR.—LEHT. 319) 'am siebenten Tagé (hetedik nap) werde ich die Stadt zum Ende bringen'. (Vö. CASTR. Wb. tal-gél 'gestern' és nagurgit t'alen CASTR. 92 'am dritten Tagé'.) Nyeny. j é s e t i e {3 ja jied jutngahajuda (CASTR.—LEHT. 152) 'mit Eisennágeln (tkp. vas-szeg) gegen die Erde schlug er sie [őket kettejüket] fest'. 9 Itt is hálás köszönetet mondok INT. SEBESTYÉN iRÉNnek, aki a szamojéd példákat lekötelező szívességgel rendelkezésemre bocsátotta. — Rövidítéseink közül LEHT. = LEHTISALO, Juraksamojedísche Volksdichtung; CASTR. — LEHT. = Samojedische Voíksdichtung. Gesammelt von M. A. CASTRÉN. Herausgegeben von T. LEHTISALO. Példáinkban a nyenyec nyelvjárások következő rövidítései szerepelnek: a) tundrái nyenyec: O. = Obdorszk nyelvjárása, P. = Pur folyó melléki nyelvjárás; b) erdei nyenyec-. Maik. = Majkovszkaja folyó melléki nyelvj., Nj. = Nyalina falu nyelvjárása.
