Nyelvtudományi Közlemények 58. kötet (1956)
Tanulmányok - II. A) Fokos Dávid: A névragozás történetéből 61
A NÉVRAGOZÁS TÖRTÉNETÉBŐL 71 'nyuszt kereső kopó [módjára] [azaz: mint kopó; én — a kopó] utána állok, vad kereső kopó [módjára] utána állok'. A chanti példák szaporítását talán feleslegessé teszi STEöriTznek (példákra való utalással tett) következő jellemző megállapítása: ,,Die obliquen Kasus (Lativ, Lokativ) erscheinen in den gesungenen Liedern ungewöhnlich selten; ihre Funktion wird meistens durch die Stammform ausgedrückt. Auch Verbindungen von Stammform + lokaler Postposition werden oft einfach durch die Stammform ausgedrückt. In einigen Liedern, die nicht beim Singen aufgezeichnet, sondern vom Sánger selbst aufgesehrieben worden sind, erscheinen Lative, Lokative und postpositionelle Verbindungen, die an den •entsprechenden Stellen in anderen gesungenen Liedern fehlen." (OVd.' I, 226.) L. még KARA: NyK. XLI, 26, 33, 37 stb.8 , BOUDA: JSFOU. XLVII/2, 17, 27, PATK.—FUCHS 123 — 4. 7. Ragtalan határozó a permi nyelvekben sem kivételes jelenség. Pl. komi: -dor: Le. kuli g - dor jurbitni medas (VdKomi 42) 'seinem Tode n. a h e beginnt er zu beten'. kuli g- dórid gerni za'vogi:tin (uo. 37) 'jetzt, da du dem Tode n a h e bist, hast du zu pflügen angefangen'. Sz. ritjad or i s kutis tidavni bi (ZürjNépk. 99, 108) 'noj], Beqep CTan BHAÉH oroHb; estefelé kezdett látszani a tűz', ritla-doris {Y. -d or) mi gul'áitim (uo. 108) 'estefelé sétáltunk'. t§var-dod'd'ajas ritja d o r i s voiisni sordore (ZürjSzöv. 120) 'a fuvarosok estefelé egy patakhoz értek'. V. voli tat't'se ritla-dor! 'estef e lé gyere ide!' t ala - d or lok ! (W.-UOT. 269) 'komm auf diese Seite!' -jil -jiv: V. soi-jiv lökte ijizid kozinen (WICHM., SVd. 242) 'mit «inem grossen Geschenk auf dem Arme langt sie an'. b i g - j i v kaini 'habzani (pl. a sör)' (tkp. 'habra emelkedni'), lok turun-jiv kaini 'gazossá, gyomossá lenni (a szántóföldről)' (tkp. 'rossz fűre emelkedni, jutni'), g e n - j i v munni 'szőrössé lenni', érnek - j i-v bostni 'kinevetni, kigúnyolni' (tkp. 'nevetségre venni'), téin-jiv leptini 'felgyújtani' (tkp. 'füstre emelni'). -ul, -uv: Ud. t'éoi-gor-uv let't'éinis (W.-UOT.. 58) 'den Bergabhang hina bsteigen'. Sz. íéoi-ger-ul munni (uo.) 'menná máén allé, an den Fuss des Berges gehen'.Vm. me dad'den iskö-ta ki r - g or-ü (v. -ule) 'szánkóval hegynek le megyek' (tkp. 'gurulok, csúszkálok'). — TJd. t§n~uv (W.-UOT. 311) (Adv.) 'neulich, unlángst; zuletzt, das letzte Mai'. -vil, -viv: V. et-viv 'együtt' (W.-UOT.: 'zusammen, gemeinschaftlich'). jevse oz kov k i -ki ml e s - v i v kiétni (W.-UOT. 339) 'man soll nicht mit verkehrter Hand Milch giessen'. éorni-viv petni 'in Ruf kommen, Gegenstand des Gespráchs werden'. kutasni éiledni stavs§ dor-viv (VdKomi 445) 'sie beginnen über allé der Reihe nachzu singen'. Sz. 8 Annak a mondatnak, amelyet KARA (i. h. 149) idéz: uul svrt káudr'sa, cin %x>rísa (PÁPAY, Nytan. 65) 'egy nagy csukát főztek, tálba tették', talán nem pontos a fordítása.
