Nyelvtudományi Közlemények 58. kötet (1956)

Tanulmányok - I. Lakó György: A magyarországi finnugor nyelvtudomány jelene és jövő feladatai 9 - Hozzászólások: - B. A. Szerebrennyikov 39

HOZZÁSZÓLÁSOK LAKÓ GYÖRGY ELŐADÁSÁHOZ 39 hónapot. Ezzel ő is sokat tanulhatna, és nekünk is alkalmunk nyílnék számos nyelvi kérdés tisztázására. Végül, ami a nemzetközi finnugor kongresszust illeti, vitathatatlan, hogy ez is kívánatos lenne, és hogy az első ilyen kongresszust Magyarországnak kell megrendeznie. Mégis a LAKÓ GYÖRGYtől említett okok miatt magam is korainak tartom a kongresszus 1956-ban való megrendezését. B. A. SZEREBKENNYIKOV: A Szovjet Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében működő munkatársak szíves üdvözletét hozom a konferencia részvevőinek. Örömmel hallottam LAKÓ GYÖRGY levelező tag igen tartalmas beszámolóját, amely teljes képet nyújtott a magyar finnugor nyelvészeknek a múltban végzett és a jelenben folyó munkájáról. A magyar nyelvtudósok eredményeiről beszélve LAKÓ GYÖRGY rámutatott a hibákra is. Mind a szovjet, mind a magyar nyelvtudósok munkájuk közben nem kevés hibát követtek el. A hibákról beszélni ugyan nem kellemes dolog, mert ez azt is jelenti, hogy látjuk, hogy a hibák egy időre gátolják a fejlődést, de ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy a hibák feltárása a továbbhaladás egyik előfeltétele. A hibák felismerése egyben lehetőséget nyújt a helyes út megtalálására és attól is megóv bennünket, hogy ezeket a hibákat a jövőben ismét elkövessük. Az elkövetett hibák vizsgálatának eredményeképpen az utóbbi időben világosabban látunk három fontos kérdést. Mindenekelőtt tisztábban látjuk tudományunk tárgyát, illetőleg azt a célt, amelynek elérésére tevékenységünknek irányulnia kell. Nekünk, finnugor nyelvészeknek az a feladatunk, hogy tanulmányozzuk a finnugor nyelveket, kutassuk történetüket és mai állapotukat. Az a fő célunk, hogy megismerjük a jelenségek valódi természetét. Ezért tudományunkban nincs semmi felesleges vagy másodrendű. Tudományunk szempontjából tehát egyaránt fontos a finnugor nyelvek távoli történetének és mai állapotának a megismerése. A finnugor nyelvtudomány további eredményes fejlődése éppen ezeknek a különféle tudományágaknak szerencsés összekapcsolásától függ. A második kérdés, amelynek értelmezése terén ma világosabban látunk, mint régebben, a marxizmus alkalmazása a nyelvtudományban. A marristák azzal követték el a legsúlyosabb hibát, hogy a marxizmus néhány feltétlenül helyes tételéből kiindulva elvont sémákat építettek fel és elszakadtak a valóságtól. A fő cél tehát — mint említettem — az igazság megismerése. Az igazság megismeréséhez azonban az út a kísérletezésen, a gyakorlaton keresztül vezet. A marxizmus jelentősége éppen abban van, hogy segít nekünk megtalálni a helyes utat az igazsághoz: Ezért igazi tudományosság elképzelhetetlen próbálgatás, gyakorlat nélkül. A harmadik kérdéscsoport, amelyet újabban világosabban látunk, azoknak az eszközöknek a kérdése, amelyek elősegítik a finnugor nyelvészet fejlődését. A finnugor nyelvészet fejlődésének-egyik legsúlyosabb hátráltatója az volt, hogy a különféle országokban működő finnugor nyelvészek munkája nem