Nyelvtudományi Közlemények 58. kötet (1956)

Tanulmányok - I. Lakó György: A magyarországi finnugor nyelvtudomány jelene és jövő feladatai 9

A MAGYARORSZÁGI FINNUGOR NYELVTUDOMÁNY JELENE ÉS JÖVŐ FELADATAI 13 már 1951-ben. Ehelyett egyelőre csak a szótár készítése folyik. Ennek a késedelemnek egyik oka az lehet, hogy a Nyelvtudományi Bizottság, amely Akadémiánk újjászületése után bizonyos idő elteltével ötéves tervünk gondozójává vált, nem tudhatott olyan munkálatokról, amelyek csak tervünk különféle nem hivatalos változataiban foglaltak helyet, de ennek nyomtatott változatába — számomra ismeretlen okokból — nem kerültek bele. így a Bizottság a moksa szótár munkálatait nem tudta figyelemmel kísérni. — Megemlítem még, hogy készül egy gyakorlati célú finn szótár is. Szerkesztője PAPP ISTVÁN. Igen fontos munka elvégzését írta elő számunkra finnugor nyelvészeti tervünknek egy további pontja, amely szerint az első ötéves tervidőszak folyamán esedékes volt egy finnugor etimológiai szótár anyagának összegyűjtése és kiadásának előkészítése. Szabatosabban: egy, a magyar szókészlet finnugor elemeit tartalmazó etimológiai szótárról van itt szó. Addig a szakaszig, ameddig tervünk szerint ennek a munkálatnak el kellett volna jutnia, ez a munkálat sem jutott el. Ez azonban természetes is: a munkálatok időzítése olyan előzetes tájékoztatás alapján történt, amelyet a jövő nem igazolt. Ez a mun: kálat ti. nem kapta meg azt az anyagi támogatást, amelyet a terv időzítésekor feltételeztünk. A lemaradás azonban — viszonyítva az efféle munka nagyságához és nehézségeihez — nem nagy. Ez év végére a szótár anyagának az összegyűjtése lényegében befejeződik, s már megkezdődtek a kiadási elvek tisztázását célzó előmunkálatok is. Tervünk 4. pontja a finnugor népekre és nyelvekre vonatkozó ismeretek összefoglalását irányozta elő különös tekintettel a finnugor népek történetére, mai állapotára, az októberi forradalom után végbement társadalmi és művelődési változásokra s ezeknek nyelvi tükröződésére. A szövegezésből következtetve itt valószínűleg egy nagyobb szabású szintézis tervéről van szó, amelynek végrehajtójául ZSIRAI MIKLÓS lehetett kiszemelve. Ez a szintézis nem készült el, mert nem is készülhetett el (e tervpont teljes irrealitására már nem is szükséges kitérnem). Ehelyett azonban megjelent ZSIRAI MIKLÓS tollából ,,A finnugorság ismertetése" címen (Egyetemi Magyar Nyelvészeti Füzetek. 1952) egy rövid összefoglalás, amely egyben egyetemi tankönyvül is szolgál, s mint ilyen, régóta érzett szükségletet elégít ki. Hasonló jellegű HAJDÚ PÉTER ,,Szamojéd népek és nyelvek" című füzete (MNyTK. 76. sz.), amely még ötéves tervünk keletkezése előtt jelent meg. Tervünk 5. pont j a szerint feladatunk volt még „rokonnyelvi olvasókönyvek (finn és vogul kresztomatiák) kiadása az egyetemi oktatás céljaira". Ez a tervpont annyiban valósult meg, hogy ez évben megjelent KÁLMÁN BÉLA manysi nyelvkönyve az Egyetemi Magyar Nyelvészeti Füzetek sorozatban. Ez az egyetemi nyelvészeti oktatás szempontjából igen örvendetes tény. Eddig professzoroknak és előadóknak sok időt kellett elvesztegetniük azzal, hogy hallgatóik számára óráról órára több példányban szövegeket és szójegyzékeket kellett gépelniük, s a diakritikus jeleket minden példányban különkülön felrajzolniuk. Most ez a tarthatatlan helyzet legalábbis a manysi nyelv oktatása terén megszűnik. Persze további kresztomatiákra (pl. chanti, komi és udmurt nyelvkönyvre) is nagy szükség lenne a már említett okokból. Az eddigi helyzet, az oktatási célokra szolgáló kresztomatiák teljes hiánya, a múltban annál kirívóbb volt, mert pl. Finnországban az egyetemi finnugor nyelvészeti oktatás céljait hat, tudományos szempontból is hézagpótló, kitűnő kresztomatia szolgálta és szolgálja. A finn-permi nyelvek körében