Nyelvtudományi Közlemények 58. kötet (1956)

Tanulmányok - I. Lakó György: A magyarországi finnugor nyelvtudomány jelene és jövő feladatai 9

12 LAKÓ GYÖRGY sított népköltészeti termékek nyelvi jellemzését is megadja, rámutatva az egyes nyelvjárások legfontosabb sajátságaira s a szomszédos nyelvjárásokhoz való viszonyára, közöl továbbá mintaszerű gonddal megírt rövid tárgyi és nyelvi magyarázatokat is, ahol szükséges. Mennyiségi szempontból jóval nagyobb feladatot jelölt ki ötéves tervünknek az a pontja, amely BEKÉ ÖDÖN mari nyelvű gyűjtésének kiadását irányozta elő. Bár a kiadás munkája megindult, s 1951-ben ,,A cseremiszek (marik) népköltészete és szokásai" címen az első kötet napvilágot látott, a munka befejezésétől itt talán még messzebb vagyunk, mint a chanti szövegek esetében. Hosszú lenne ennek az okait részletesen kifejteni, s még nehezebb lenne a hátráltató körülményeknek évekre visszanyúló és mindenkit megnyugtató tisztázása. Mindenesetre a mari szövegek kiadása továbbra is szerepel tervünkben, s bizonyos minőségi szempontok kielégítése után a még kéziratban levő kötetek megjelentetése tudtommal folytatódni fog. Az anyagpublikációk közül kis terjedelme miatt nem önállóan, hanem folyóiratcikk alakjában jelent meg PÁPAI KÁROLY szelkup szójegyzéke, amelyet HAJDÚ PÉTER rendezett sajtó alá (NyK. LIV.). Bár ötéves tervünkkel nincs kapcsolatban, itt említem meg, hogy az elmúlt tervidőszak folyamán MUNKÁCSI BERNÁT udmurt gyűjtése is megjelent, mégpedig — egy, MuNKÁcsmak tett régi ígéretnek megfelelően — a helsinki Finnugor Társaság kiadásában, FOKOS-FUCHS DÁVID gondozásában, .,Volksbráuche und Volksdichtung der Wotjaken" címen (SUSToim.102. 1952. XXXVI + 715 l.)..A kötet számos nyelvjárásból közöl nyelvmutatványokat, tartalma változatos és értékes. Belőle tudtuk meg például azt, hogy az obiugor népekre olyannyira jellemző medvetiszteletnek maradványai még e század elején is éltek az udmurtoknál. Ötéves tervünk a rokonnyelvi szövegek kiadásán kívül rokonnyelvi szótárak készítését és megjelentetését is előirányozta, elsősorban a közzéteendő nyelvi anyag alapján. Megindultak egy chanti REGULY-szótár előmunkálatai; a szűkös anyagi ellátottság ellenére is sikerült az eddig kiadott REGULY-szövegek felét kicédulázni. ZSIRAI MIKLÓS halála után ez a munkálat is gazdátlanná vált. — KÁLMÁN BÉLA kidolgozta a MüNKÁcsi-féle nyelvi anyagból készítendő manysi szótár szerkesztési elveit. — FOKOS-FUCHS DÁVID komi szótárának munkálatai jól haladnak ; a szótár megjelenése a jövő évben várható. — BEKÉ ÖDÖN nagy mari szótára tudtommal még távol áll a befejezéstől. Minthogy a mari nyelv azon finnugor nyelvek közé tartozik, amelyeknek a szókincsét legkevésbé ismerjük, tudományos szempontból is rendkívül sajnálnunk kell, hogy BEKÉ ÖDÖNt meggyengült egészségi állapota az utóbbi években munkabírásában korlátozta. Ez ugyanis lassította a szótár munkálatainak ütemét. Mindenesetre kívánatos lenne, hogy a jövőben a Nyelvtudományi Bizottság e munka haladásáról legalábbis félévenkint valamelyes tájékoztatást kapjon. Éneikül a Bizottság a mari szótárral kapcsolatban nem tudhatja kötelességét teljesíteni. Felmerült az a terv is, hogy MUNKÁCSI Votják Szótárához az első világháború idején készült anyagból kiegészítő szójegyzék készüljön. Ennek elkészítésével a Nyelvtudományi Bizottság FOKOS-FUCHS DÁvioot bízta meg. A terv megvalósítására a komi szótár megjelenése után kerül sor. Noha ötéves tervünknek a Magyar Nyelv 1949. évi kötetében megjelent vázlata erre nem utal, tervünk egyik gépírásos változata szerint JUHÁSZ JENŐ moksa-mordvin szótárának is meg kellett volna jelennie, mégpedig,