Nyelvtudományi Közlemények 58. kötet (1956)

Tanulmányok - I. Lakó György: A magyarországi finnugor nyelvtudomány jelene és jövő feladatai 9

A MAGTARORSZÁGI FINNUGOR NYELVTUDOMÁNY JELENE ÉS JÖVŐ FELADATAI 11 amit az elmúlt tíz évben termeltünk, ötéves tervünk alkotta a vázát, tervünket és annak teljesítését részletesen ismertetem. Erre egyrészt ötéves tervünknek a tudományos termelésben megmutatkozott fontossága, másrészt pedig az a feltevés indít, hogy e terv, illetőleg e terv teljesítésének mikéntje részleteiben talán csak az akadémiai bizottságokban helyet foglaló szakemberek szűk köré számára ismeretes. Finnugor nyelvészeti tervünk első szakasza az eddig kiadatlan és felhasználatlan rokonnyelvi gyűjteményeknek rendezését és kiadását, azaz e téren való egy évszázados, illetőleg több évtizedes mulasztásainknak öt év alatt való pótlását irányozta elő. Nyilvánvaló, hogy már ez az első tervpont is a maximaiizmus hibájában szenvedett. Ennek ellenére jelentékeny teljesítménynek mondható az, ami ebből az első tervpontból megvalósult. ZSIRAI MIKLÓS 1951-ben közzétette REGULY ANTAL és PÁPAY JÓZSEF hagyatékának II. kötetét „Osztják (chanti) hősénekek" címen, s ebben mind nyelvi, mind műfaji szempontból pótolhatatlan értékű anyagot tett a kutatók számára hozzáférhetővé. Feltűnő, hogy ez a kötet ennek ellenére sem részesült sem a hazai, sem a külföldi szakfolyóiratokban behatóbb ismertetésben. A külföldnek legalábbis látszólagos érdektelensége részben bizonyára külföldi könyvterjesztésünk gyarlóságának, részben pedig talán annak a körülménynek tudható be, hogy a külföldi szakkörök az 1944-ben megjelent első kötettel sem ismerkedhettek meg, az 1951-ben megjelent kötetnek pedig várják a folytatását! a még kiadatlan hősénekeket tartalmazó utolsó Reguly-kötetet. Ennek a megjelenése is még az első ötéves tervidőszakra volt előirányozva. Valamennyiünket mélységes fájdalom tölt el amiatt, hogy ZSIRAI MiKLÓst halála megakadályozta munkája befejezésében. ZSIRAI MIKLÓS évtizedekig harcolt, lelkesen, csüggedetlenül küzdött a Reguly-szövegek kiadásáért. Szinte a Reguly-hagyaték tragikus sorsának a folytatódását kell látnunk abban, hogy ez a hagyaték első áldozatos gondozójának, PÁPAY JózsEFnek a halála után most újra árván maradt: itt hagyta, a jövő nemzedék gondjára bízta az, aki legtöbbet tett mielőbbi közkinccsé tétele érdekében. Szép eredménnyel folytatódott MUNKÁCSI BERNÁT kiadatlan manysi nyelvanyagának feldolgozása. Ez a munka a Vogul Népköltési Gyűjtemény III. kötetének második részéhez fűződő tárgyi és nyelvi magyarázatok kiadását eredményezte. E kötetet KÁLMÁN BÉLA rendezte sajtó alá. Egyebek között az ő munkája az obi-ugor medvetisztelet ismertetése is, amely a kötet bevezetéséül szolgál. A magyarázott szavak és kifejezések jegyzékét K. SAL ÉVA állította össze. A tárgyi és nyelvi magyarázatok a III. kötetben foglalt nehéz szövegek megértéséhez fontos ismereteket nyújtanak. Hogy ez mennyire így van, annak igazolására elég csak arra utalnunk, hogy a Vogul Népköltési Gyűjtemény III. kötetének egyes darabjai REGULYtól nyugati-manysi nyelvjárásban feljegyzett daloknak északi-manysi átírásai, s ezek éppen átírásvoltuk folytán a két nyelvjárás különbözősége miatt téves értelmezéseket is tartalmaznak. Az eddig említett régibb anyaggyűjtések kiadásán kívül megindult ötéves tervünk keretében az első világháború idején gyűjtött rokonnyelvi szövegek kiadása is. Közülük a komi nyelvűek közzététele csupán a mennyiséget tekintve kisebb feladat volt, mivel egy részük már 1920-bán megjelent, s a fennmaradó másik rész kiadható volt egy kötetben. Ki kell azonban emelnünk e kiadvány minőségi jelességeit. FOKOS-FUCHS DÁVID „Volksdichtung . der Komi (Syrjánen)" című kötetében (1951) a nyelvjárások szerint csoporto-