Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - K. Sal Éva: A tagadás az obi-ugor nyelvekben II. 73

A TAGADÁS AZ OBI-UGOR NYELVEKBEN 87 M a n у s i. É.: Szo. tußl sirdis'isH üsliyta say^e, iöl ós miney, n^og ul és päiäluey 'dann drohte er ihnen mit dem Schwertrücken, (damit) sie niedersänken, (damit) sie nicht aufwogten' (i. m. I, 13—4), ßässiy i&l u;l ЦцНШЫ 'Stelle sie gar nicht auf den Boden' (i. m. I, 248). Kel.: K. näy ti\yii а'зэг) Шэт гал ßd'l äiltaxtdn! 'Diese Nacht versinke nicht in tiefen Schlaf (i. m. I, 179). Déli: Т. tar öl pötiténS 'ne lőjj keresztül!' (VNyj. 278), sü'ymi pä'lsarjuQ-kßä:sn, üskar il-e'l рей 'Stosse (mit dem Fuss) an die Bülte, (ob) nicht etwas hervorkommt' (KANN. I, 129). С h a n t i. É.: lun är yptl ущ'fonna top Ivyärdn no% ál hfäl 'meleg napon odajártadban csak a pánczélodat ne vesd le!' (PAP., ONyt. 144). b) Az állítmány (személyragozott) igenév, tagadása imperativusi tagadószóval M a n у s i. A KL. nyelvjárásban a conjunctivus passivi kifejezésére olyan személyragozott képzőt használnak, amely „nyilván" azonos az infinitivus képzőjével (1. VNyj. 42—3), az északi és a déli tavdai nyelvjárásban is találkozunk ezzel a jelenséggel (uo.), de ott csak állító példám van rá. Ny.: KL. saj-mön untiwen, vuotné ul khajankhwqu! 'üljünk egy félreeső helyre, hogy a széltől ne éressünk!' (i. m. 43), pilem, wüiné ul joytankwau 'félek, hogy a víz eláraszt bennünket [tkp. 'félek, a víztől ne árasztassunk el'] (i. m. 126). С h a n t i. E.: kap nyauring jam pänteu lu alt tágantal 'ladik verte habos utunk az ne szakadjon meg!' (ZSIRAI, OH. II, 370 [REG.]). 4. Az állítmány tagadása jeltételes mellékmondatban A feltétel kifejezésére szolgálhat enklitikus partikula és feltételes gerundium. a) Az állítmány verbum finitum, tagadása indicativusi tagadószóval Manysi. E.: -ke 'ha, midőn' (VNyj. 36). -ke a tagadószóhoz járul. Az állítmány ragozott része jelentő módban áll. äsäyem-sänäyem-palt at-ke tote'in : glém pasin ti 'ha ... az én atyámhoz és anyámhoz el nem visztek . . . : vége az életeteknek' (MŰNK. I, 20); Szo. ^Itu] Jirj sutján köl atkée srs, iálenf 'Wenn (euch) keine wohlhabende, vermögende Hütte vonnöten war, (dann) fahrt!' (KANN. I, 203), atkée ßäyln, am pö^'Prtéym 'Wenn du es nicht weisst, (dann) spreche ich' (i. m. I, 225); FL. äyi atke sälitassN, ... e-lal kxá'iitne äyi ätim ö:lnuß 'wenn du das Mädchen nicht bedauertest, . . . (dann)"gäbe es kein weiter laufendes Mädchen' (i. m. I, 280), nän ti seml ui ßiyr ui misiköll unlujjkß aytke kgäss^n, an kxul'terasjn! 'Wenn du nicht in dieser an (Feilen von) schwarzem Wild, rotem Wild reichen Hütte zu wohnen verstanden hast, (so) bleibe jetzt, Arme!' (i. m. I, 201). A tagadott állítmány feltételes módban áll. näüknüw-ке, nänknüw; äs at-ke nänknüw, at nänknüw 'látszanék, ha ugyan látszanék; de ha nem látszanék, nem látszanék' (MŰNK. IV, 170). С h a n t i. A feltételt kifejező szócska az északibb nyelvjárásokban {Szin., O.) ki, a délebbre fekvő északiakban ke, (Ser., Ni., KARJ. Gr. Mscr.)