Nyelvtudományi Közlemények 57. kötet (1956)

Tanulmányok - K. Sal Éva: A tagadás az obi-ugor nyelvekben II. 73

SS K. SAL ÉVA ke, HuNFALVYnál (leginkább Berj.) ke (36). A két csoport között lévő Kaz. nyelvjárásban mind a két alak előfordul: (STEIN.) ki, ke, (KAEJ. Gr. Mscr.) -ke, ke. (Ezeket az adatokat STEINITZ közli [OVd. II, 57]). A déli és keleti nyelvjárásokban feltételt kifejező szócskát hiába keresünk. -ke a tagadószóhoz járul, az esetek legnagyobb részében a tagadott állítmány előtt áll. É. mana ma poikem ant ke yulsen 'gehe, wenn du meiner bitté nicht gehorchst' (AHLQV. 14), ánt-ki láhmsen, nölta! 'ha nem loptad el, esküdjél' (PÁP., OM. 120), ijrj''k-%án-po% séudn náj, euem ánt-ki másem 'Vizi-királyfi hajfonatos fejedelemnő leányomat ha nem adtam [volna]' (ZSIRAI, OH. II, 161); Ob ánt-ki iástdl, kát sémndn kuPlná sb%-umpdl tárdm mázdk iáuUmi 'Ha nem beszél, a két szeme közén tokhal álla [formájú] erős ököllel vágd meg hirtelen' (i. m. II, 43); Szin. ot ki og main, sita pá atdm 'Wenn du kein Geld gibst da ist es auch shlimm' (STEIN., OVd. I, 68). Választó tagadómondatokban mindig az indicativusi tagadószóhoz járul: E. kát SOUBÍ kát brt-yp lánslen-ki nár\ %ö ölüén, ánn-ki lánélen, nárj őrt uölnen 'Ha két botos két kérő-embert állítasz, te férfi vagy, ha nem állítasz, te fejedelemhős vagy' (ZSIRAI, OH. I, 323); Ser. éwen maten ke, mije; ant ke~ maten—nan káSenf ['Lányod, ha adod, add; ha nem adod — a te dolgod'] (STEIN., OChr.1 56). A feltételt kifelező partikula egyéb kiemelt mondatrészhez járul. A tagadott állítmányhoz kapcsolódik: M a n y s i. É.: ti má^m fiönriifl at núsáskée, fiónriij3iy ős iemBeyt! 'Wenn dieses mein Land keine Waldbáume hatte, mögen sie [die Feinde] zu Waldbáumen werden!' (KANN. I, 71). Ny. KL. aserém at ülkét: nár pom nukh-janiméni 'ha nem volna hideg, a fű (zöld fű) megnőne' (VNyj. 130), nalnén og,t téytwesém-ke, ajtwésém-ke, jal khölam 'ha te nem táplálnál, ha te nem itatnál, meghalnék' (MŰNK. II, 376). C h a n t i. É.: nen ant tölen-ki, %oj pilna manlem% 'ha te nem viszel el, hát kivel mennék?' (PÁP., ONGy. 184). Egyéb mondatrészhez járul. Manysi. É.: ng,mtél-ke at %an§tálwásén, aú namtél yahsstawén! ...'ha észszel [gondolkozni] meg nem tanítottak; . ..most megtanítanak észszel [gondolkozni]' (MŰNK. IV, 55); Szo. ná-naée at fiáyPn, am fiá-ylum sáR 'Wenn du es nicht weisst, weiss ich es wohl' (KANN. I, 250), ti maam purnoée at hnsas, pummiy ós iemneyt! 'Wenn dieses mein Land kein Heu hatte, mögen sie zu Heu werden!' (i. m. 11)_. C h a n t i. É.: ésmdfj méuhp gnoem-ki ánn uösnn, lárdr) méutop sánem-kl ánB uösnn, pás-táxtdrj iám %ár táda uérsém 'csecses mellű anyám ha nem lennél, tavas (?) mellű anyám ha nem lennél, keztyűbőr-darabos jeles teret csinálnék itt' (PÁP., OM. 113), náng ke and tollen schirtn köti koi pilna mánnlem 'ha nem visztek, akkor hát hogyan [és] kivel menjek' (ZSIRAI, OH. II, 243 [REG.]), lu ke and mánnl ma köti ságat tini kinzsa un tinná tinilem 'ha ő nem megy, áránál nagyobb áron mi módon adnám el?' (i. m. II, 232 [REG.]); Szin. mana, ulti ki at %dshn! 'Geh, wenn du nicht zu lében verstehst' (STEIN., OVd. I, 123). b) Az állítmány igenév, tagadása indicativusi tagadószóval — A feltételt feltételes gerundium fejezi ki.