Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3
JÖVEVÉNYSZÓKUTATÁSOK 7 Pl. az udmurt lul lélek' szónak megfelelő komi szó alakja a sziszolai, pecsorai és luzai nyelvjárásban lol, a vicsegdai és udorai nyelvjárásban lov {elat. lolis), a felsővicsegdaiban, vimiben és az izsmaiban lö (elat. lolis) (a permi alakokról 1. a 8. sz. jegyzetet). A vicsegdaiban és az udoraiban tehát az említett hangtani helyzetben l ^>v hangváltozást, a három izsmai jellegű nyelvjárásban (I, Vm, FV) pedig l >0 változást látunk (még pedig ebben az esetben nyílt szótagban a megelőző magánhangzó megnyúlásával, vagyis pl. elat. lol-is, de abl. r'lolis « lö -f Us ~V lovlis); suta 'megállok' (~V suvta), de «sütni 'megállni' (~V suvtni); 1. még UOTILA : Kons. 333—6, 256, 376).7 LYTKIN (Drevn. 95—7) ennek a hangváltozásnak az alapján így csoportosítja a komi nyelvjárásokat : 1. Ues, 2. v—l-es, 3. nulla—l-еа és 4. Z-nélküli nyelvjárások (эловые диалекты ; сысольский тип ; вэ-эловые диал.: вычегодский тип; нуль-эловые диалекты: ижемский тип; без-эловые диалекты : иньвенский тип).8 На mármost ennek a hangváltozásnak a korát akarnók legalább megközelítőleg megállapítani, a következő, eddig ismeretes adatokból kell kiindulnunk :. 1. Az l >> v hangváltozás következtében keletkezett v-s alakok ma meglehetősen nagy területen találhatók : nyugaton a Vicsegda középső és alsó folyása mentén, északnyugaton az Udora vidékén, végül délkeleten a permják nyelv járásterület egy részében. 2. A XIV. századig visszamenő legrégibb (és az ezeken alapuló későbbi) nyelvemlékek9 l-es jelleget mutatnak. Régebben éppen a legrégibb emlékekben zettöl független, vagyis független attól, hogy az í-lel végződő szót közvetlenül követő szó esetleg magánhangzón kezdődik. E hangváltozás szempontjából tehát a szó önálló, zárt egységet alkot. Érdekes, hogy ugyanez a szókép egységének, állandóságának megőrzésére irányuló törekvés jelentkezik egyes nyelvjárásokban (Le, Pr, FV), a -tx té- és -Ш-, ill. a -d( d'i-. és -ddz- megkülönböztetésében; pl. Le sot- 'éget' : sotféis (<soí .+á + is) 'elégett', de sóié 'nötestvér': sotísas (< sóié + jas) 'nőtestvérek'. (L. NyK. XLV, 402,Volksdichtung der Komi 10, 74, 327.) Ezzel szemben viszont a legtöbb nyelvjárásban általános a szóvégi zöngés, ill. zöngétlen mássalhangzónak a hasonulása a közvetlenül utána következő szó kezdő zöngétlen, ill. zöngés mássalhangzójához, és különösen feltűnő az olyan felsővicsegdai és vimi (de a letkaiban is jelentkező) hangtani sajátság, mint pl. FV kutas •süni < kutas süni 'kezdi mondani', Vim lé íéuz < \z iéuz 'nem született', Le mgdié süni < medis süni 'kezdte mondani' (l. Volksdichtung der Komi 328, 351 — 2, 10). 7 -aZ-ból azonban az izsmai-jellegű nyelvjárásokban -ö- lesz (pl. S L piralni 'hineingehen' ~I pirorii), -ei-ből pedig az izsmaiban és a vimiben -éj-, ill. zárt szótagban -ejlesz (pl. S Pec zeí~I zei 'nagyon'); a felsővicsegdaira vonatkozólag (pl. zs 'nagyon') 1. Volksdichtung der Komi (Syrjänen) 327. 1. Egyes kivételek : a nominativusi (alapalaki) IЩ 'leány' alak általánosítása magánhangzón kezdődő rag előtt is (1. CASTRÉN : Elementa gramm. Syrjaenae 28. 1.) ; SL maltalni~I maitöni 'schmieren, beschmieren', S maltas ~I maitas 'Salbe' (vö. maiteg 'Seife'; L WIOHM.: *FUF. XIV, 88 ; UOT.: Kons. 333, 335, 378"; első szótagban al > 5 változásra egyébként egyetlen ismert példa : I pöjöni '(im Winde) flattern', pöjedni 'flattern machen' ; 1. UOT. i. m. 335) ; S L kelmini ~ I Ыгтгпъ, V kemmini, kevmini, V P kelmini 'beten' (vö. ópermi nyelveml. kelmamnim 'молимся', LYTK.: i. m. 132), ahol bizonyára csak újabb időben hatolt be az ej-es alak a V és P nyelvjárásba. L. még itt alább és TJOT.: i. m. 193 — 4, 196 — 7. 8 A permi nyelvjárásterületen aj az vai nyelvj., melyet GENETZ tanulmányozott, l-es típusú, az inyvainyelvj.,melyet ROGOV ós WICHMAHN tanulmányozott, tiszta v-s típusú, vagy V. I. LYTKIN meghatározása szerint (1. fent) i-nélküli, amennyiben minden l-et v-vé változtat, tehát pl. a fent idézett lol szó alakja itt vov (a jazvaiban lul; 1. GENETZ, és LYTKIN idézett értekezését, 76. ].). 9 Ezekre nézve 1. WICHMANN JSFOU. XXI/3, 4 — 14 és V. I. LYTKIN idézett könyvét.
