Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Hajdú Péter: A másodlagos szókezdő nazálisok a szamojédban 60

72 HAJDÚ PÉTER om id.; (PÁLL.) dskjun ob 'elf' | taig. (AD.) dschunopn id. | kar. (PÁLL.) schud-ob id. [LÉHTISALO, Vok. Jur. 55, 86; Renntierzucht 27. — L. még részben máskép: SETALA, Verw. 93—4; Stuf. 58—60; helytelenül O. DONNER: MSFOU. LXXI, 61.] 43. Szám. nyeny. (CASTR.) r\ae 'Fuss'; (BUD.) Kan. ae, a; (REG.) r\e; (LEHT.) 0., Szj., K. fjáe, OP. rjaé, f]Ve, T. r\ae, U-C. aé, Nj., P. rjaei 'Bein, Fuss'; (DONN., Anl. Lab. 41) D. Vgeh, erdei r\<Dj, erdei Sohay-menti 7)á% 'Fuss'; (ADÉL.) „mesenisch" HaeB'b, aen 'die Füsse' (o : rjáép 'mein Fuss', ásn 'meine Füsse'), „jugorisch" an, „pustoserisch" ei; (SCHLÖZ.) ,,Mezenisch" najev, „Jugorisch" aj; (KLAPR.) iVo, Na,, Ne id. | ngan. (CASTR.) rjoai | enyCh. rja, B. 7]o | kam. üjü, ujü; (DONN.) uim, mim' 'Fuss',gífö'zu Fuss'; (KLAPR.) uju 'Fuss' | mot. hoi; (PÁLL.) rófí 'Fuss' | taigi a-Sta 'Fuss' - ? ehti (KARJ.) DN.ÖD'3, Trj. '#/, Ni. < Kaz. oW 'Schlittenkufe'. [TOIVONEN: FUF. XX, 66. — LÉHTISALO, Abl. Suff. 90; Renntierzucht 15, 24, 29, 32; Vok. Jur. 43; DONNER, Anl. Lab. 41; PAASONEN, Beitráge 194. — SETALA, Stuf. 40; Verw. 56.] 44. Szám. nyeny. (CASTR.) t]um 'Gras'; (BUD.) Kan. üm, um 'fű'; (LEHT.) O. rjúm, Szjo. um 'Heu'; O., Szj. rjumtg,, OP. rjumtq,, U. umtg,, Szjo. umd,ap 'Heu in den Stiefel stecken'; M. umBr

erjrjV,

OP. rjümbu

er]fj'D,K.

rjumbefjrj'D 'Matté aus Heu unter dem Bettfell' (vö. 0. Br

ermt)3,

OP. pu

%fir\ia

stb. 'Bettfell') | eny. (CASTR.) rjüo 'Gras' j koib. (KLAPR.) nom id. [LÉHTISALO, Abl. Suff. 292; Renntierzucht 43; SETALA, Stuf. 16; PAASONEN, Beitráge 136—7. — Helytelenül: HALÁSZ: NyK. XXIV, 452.] 45. Szám. nyeny. (CASTR.) rjöba 'Handschuh'; (BUD.) Kan. öba, aba 'keztyű'; (LEHT.) 0., Szj., U-C, MI. r]ÖBr

v,

T.r)öb?v, U.ÖBr

v,

Szjo. öW, Lj., Nj. f]öppv§, P., Kisz. rjöjópv 'Handschuh'; U-C. ÖBr

aőí

'hat Fausthandschuhe an'; (WITSEN) oboetfe | ngan. (CASTR.) rjufu, dem. rjubaku 'Handschuh' [ eny. óbe id. | szelkN. nob, KO. nop, B., Taz nopé, K., NP. noppa, noppe, Kar. nup, Cs., FO. lobá id. | kam. uba, uwa; (DONN.) üba', ubá id. [LÉHTISALO, Vok. Jur. 19, 93; Abl. Suff. 292, 370; PAASONEN, Beitráge 102; SETALA, Stuf. 44.] 46. Szám. nyeny. (CASTR.) r\o 'Insel'; (BUD.) Kan. o 'sziget'; (LEHT.) Maik. rjöjje"aj 'Inselchen' (Jur. Vd. 84) | ngan. (CASTR.) rjuai j eny. nue 'Insel'. [HALÁSZ: NyK. XXIV, 452: az itt tárgyalt OS. Jcu, ko nem tartozik ide.] 47. Szám. nyeny. (CASTR.) rjarju, Kan. árju; (BUD.) agu, a'u; (LEHT.) 0.r)af]rm\ Szj. rjá'rjö; Nj. r\avfr)vL 'eme Entenart (anas hiemalis)' | koib. (PÁLL.) angal 'anas rutila' | karag. orihö 'tetrao lagopus' ~ lpN. (QVIGST.) arjrja, harjtja; (NIELS.) hdvfr\a 'harelda glaciális'. [TOIVONEN, Sitz.ber. Fi. Akad. 1949, 176; LÉHTISALO, Vok. Jur. 44. — Máskép SETALA, Verw. 48; Stuf. 85; KALIMA: MSFOU. LII, 94.] 48. Szám. nyeny. (CASTR.) rjuda 'Hand'; (BUD.) Kan. uda 'kéz'; (REG.) rjuda 'Hand'; (LEHT.) O. rjüdv, rjudv, T. rjüő§, Szj. rjüdv, U-C. üde, Ú. üde, M. rjüddv 'Hand', N. uőaft 'meine Hand', űdand^v 'seine Hand', Lj., Sz., Nj. Tjuttm, Kisz. fjutty, P., Ni. rjutFy, Lj.2

^f)üttv§

'Hand' j ngan. (CASTR.) jutu, gen. judu j enyCh. úra, B. úda | szelk. ud, B., Jel., Taz, Kar. ut, K., NP. utte, Csl. utö, FO. ude | kam. uda; (DONN.) uda, um- 'Arm, Hand' j koib. (KLAPR.) oda j mot. uda-m J taig. hutte id.