Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Hajdú Péter: A másodlagos szókezdő nazálisok a szamojédban 60

A MÁSODLAGOS SZÓKEZDŐ NAZÁLISOK A SZAMOJÉDBAN 73 ? ~ msiP. jos, É. jas 'Fuss' | chtiNi. jos, Kaz. i^s, 0. iás 'Hand, Vorderfuss, -pfote'. [TOIVONEN: FUF. XIX, 60; XXI, 100; PAASONEN, Beitráge 73; SETALA, Stuf. 45; LEHTISALO, Vok. Jur. 23, 78; Abl. Suff. 13. Máskép: LEHTISALO: FUF. XX, 124.] 49. Szám. nyeny. (CASTR.) r\yn, fjen, rjin 'Bogén'; (BTJD.) Kan. In 'íj'; (REG.) r\in id.; (LEHT.) 0.,T.,Szj., K., I. rjirí, Lj., Nj., P. nirí, Maik. r\in (Vd. 103) 'Bogén' | ngan. (CASTR.) jinta | eny. iddo | szelkN. énd, K. éndde, NP., FO., Jel., Taz, Kár., B. ynde 'Bogén', NP. yndi 'Selbstschuss', Csl. ynge 'Bogén', yngéa 'Selbstschuss' | kam. ini; (DONN.) ind, ün?, jiind 'Bogén' | koib. (KLAPR.) yne | mot. myndi | taig. mindé id, ~ m. íj | msi jleyt, $Ö/?D | chti iöyU, iöydA [ md. jor\ks | mri jor\ez, jorjez | fi. jousi | lpK. jü~xs, jiks, L. judícsa id. [LEHTISALO, Vok. Jur. 80, 26—7; PAASONEN, Beitráge 238, 270, 274; SETALA, Stuf. 95; Verw. 72; HALÁSZ: NyK. XXIV, 454.] 50. Szám. nyeny. (SPROGIS) Kan. namtas 'ernennen, bestimmen' j ngan. (CASTR.) f]amitaama 'sagen', frequ.: rjamitugutuma \ enyCh. eitabo, eitaddabo, B. naitabo 'sagen'. 51. Szám. nyeny. (CASTR.) iqaja, r}aija; (BUD.) Kan. aje; (REG.) r^aja 'Körper'; (CASTR.) qajeta, rjaita 'fett'; (LEHT.) O., OP., K. qajje 'Körper'; O. rjQfljemjafP 'ich wurde fett' sth.,f]ájjeBr

^i,

N. ájjebaei,^]-VdjjeBri,J)

.r]g,d'depaei 'roh' stb.; (MUNDY) Ageeua 'raro' | ngan. (CASTR.) rjöbua 'roh' | eny. aija 'Körper', Ch. aijoba, B. aijiba, aijibe 'roh' | szelk. (CASTR.) N. wac, KO. wat, NP., K. watté, FO. wate, Cs. wateá, Taz, Kar. vmet, Kar., B. muet; (DONN.) Ty. iiad, ATaz uscth, FKe., KKe. uattd, FO. fyd% 'Fleisch'; Ty. uaddB, Ku. uádidb3

'roh

r

| kam.

(DONN.) A ma, F. uiá 'Fietsch, Körper, Leib' { koib. (KLAPR.) uja 'Fleisch . A szelkup szókezdő w- és m- ~ nyeny. rj-, 0- ~ eny., ngan., kam. <j>megfelelésre még három példát említ DONNER (Anl. Lab. Spir. 78—9). A szelk. B. m- DONNER megállapítása szerint másodlagosan keletkezett M-ből. DONNER a szelk. szókezdő u- hangot — nagyon helyesen — nem tartja eredetinek, -minthogy kizárólag -a- előtt fordul elő, s minthogy az eredeti u- képviselete eltérő a fentitől. Pontosan nem okolja meg e jelenséget. Magyarázatul két lehetőséget vet fel: vagy szókezdő *rj- hanggal van dolgunk (de ezt kevésbbé valószínűnek tartja), vagy eredetileg magánhangzós kezdetű szóval állunk szemben. Ezt bizonyítja KLAPROTH Ka. hűen 'Fleisch' adata, melynek &-ja ma már egy szelk. nyelvjárásban sem található és valamilyen szókezdeti aspirációt jelöl (ez a h- több olyan szelk. szóban is megtalálható KLAPROTHnál, ahol ma vokalikus szókezdetet találunk). A szamojéd szócsaládot a komijai 'Fleisch, Leib, Körper'szóval szokták egyeztetni, melynek szókezdő j-jét PAASONEN másodlagosnak tekinti. Mint* hogy azonban ÜOTILA kutatásai szerint másodlagos j- a komi nyelvben csak e előtt szokott jelentkezni, ezt az egyeztetést bizonytalannak kell tartanunk. [DONNER, Anl. Lab. 78—79; PAASONEN, Beitráge 46, 172, 275— 276, 299; UOTILA, Kons.Perm. 75—76; LEHTISALO, Abl. Suff. 113, 179—180, 74—75. — Vö. még : SAUVAGEOT, Recherches 127; SETALA, Stuf. 96; Verw. 57; HALÁSZ: NyK. XXIV, 454.] 52. Szám. nyeny. (CASTR.) rjar, r}ar„7]arka, rjarka 'gross', 7]árda 'Grösse', fjármadm 'gross werden, wachsen'; (BUD.) Kan. árka, árka 'nagy', árma'emelkedni, nőni'; (REG.) rjarka 'gross' stb.; (LEHT.) O., OP., T., Szj. r\ár