Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

46 FOKOS DÁVID Ha tehát figyelembe vesszük, hogy az obi-ugor nyelvekre vonatkozóan a török hatásnak a kezdete a XIV. század végére tehető (1. pl. GOMBOCZ : A vogul nyelv idegen elemei 3 ; KANNISTO : TLW. 212, 235, stb.; KAI DONNER FUF. XVIII. 133 szerint talán már a XIII. századba), azt kell feltennünk, hogy azok a török igék, amelyek képző-nélküli alakban honosodtak meg a chantiban és a manysiban, a XIV—XV. században jutottak be ezekbe a nyelvekbe. De ezt a megállapítást megfelelő módon alkalmazhatjuk, értékesíthetjük a komi eredetű igékkel kapcsolatban is, vagyis kimondhatjuk, hogy azok a komi eredetű igék, melyek ugyancsak képző-nélküli alakban honosodtak meg az obi-ugor nyelvekben, részint a XIV. században vagy még régebben, részint pedig — nevezetesen manysi vonalon, figyelemmel a bebizonyíthatóan és bebizonyítottan fennállott manysi-komi érintkezések korára —, még a XIV—XV. században is juthattak bele a manysi nyelv szókincsébe. Sőt, minthogy ezek az említett történeti adatok azt is bizonyítják, hogy ezek a régibb időben kezdődött érintkezések még a XVI. században is élénkek voltak (sőt részben a XVII. sz.-ban is fennállottak), ezek a változatlanul, képző nélkül átkerült komi igei jövevényszavak — és velük együtt természetesen egyéb szavak is — mindenképpen még a XVI. században is juthattak át a manysi nyelvbe. Minthogy pedig másfelől be tudtuk bizonyítani, hogy ezek közt az obi-ugor nyelvekbe átkerült, a manysiba pedig legalább egészen a XVI. századig bezárólag bejutott, komi jövevényszavak közt (mai) v-s területről származóknak is kellett lenniök, és ezek mégis l-es alakban honosodtak meg, arra az eredményre kell jutnunk, hogy a komi l ^> v hangváltozás, amelynek a XVI. században még semmi nyoma, de a XVIII. században már számos forrásban jelentkezik, a XVI. században még nem; de a XVIII. században már nem, tehát csakis a XVII . században mehetett v é g b e.43 És itt végül egy — bár nem teljesen világos és ezért nem is teljesen százszázalékos — közvetlen bizonyítékot akarunk felhozni arra, hogy az itt tárgyalt komi l >> v hangváltozással valóban már számolhatunk a XVII. században. A HHBiüepa folyónak, mely a Bnniepa-nak mellékfolyója, a vicsegdai nyelvjárásban V. LYTKIN szerint (1. JSFOu. XLII/4,19, J\oKJiajXb\ AK. HY. CCCP 1928, 299, Phonet. 137) nivser, az izsmaiban nlser a neve ; egy ú. 1. hasonlónevű (?) folyócskának a felsővicsegdai nyelvjárásban (1. Volksdicht. d. Komi 465) ni-éer-ju a neve. Mármost az 1608. évi telekkönyvben a folyónév Humepa alakban szerepel, amihez LYTKIN (JSFOU. XLII/4, 19) megjegyzi, hogy ,,In das Grundbuch ist das Wort in der nördlichen (sog. izemischen) Aussprache gekommen". A szó összefügghet az I ni (< *nil) 'abschüssig' jelentésű szóval (Ud nil§, pl. va-nile 'stromabwárts' ; 1. WICHM.— UOT.) és azonos lehet az udorai niv-ju 'HHBiora (ein Nebenfluss der Vaska)' folyónévvel, de persze az sem lehetetlen, hogy itt olyan esettel van dolgunk, mint pl. a zo-pu 'Schneeballenstrauch' szónál (1. UOT. : Kons. 253, 256 ; vagy az ütni 'bélien' szónál, 1. uo. 376. 1), hogy t. i. a v-s alak az eredeti. Ha azonban a szó *nil ~ *nil 43 Az obi-ugor nyelvek szamojéd eredetű igéivel kapcsolatban újabb vizsgálatokra volna szükség. GOMBOCZ összeállításából (NyK. XXXII, 182 skk.) kitetszőleg ezek az elemek szintén újabb eredetűek: kevés (talán inkább kétes) eset kivételével képzős alakban honosodtak meg az obi-ugor nyelvekben. ..•'••