Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

JÖVEVÉNYSZÓKtJTATASOK 45 XXX, 275) ; komi ledésini, Le héini stb. 'leereszkedni, leszállni' > manysi So Us- 'herabgehen, -fahren' (KANN.—LIIMOLA: MSFOU. Cl, 345, 471); komi VSL libni, Ud libnis 'an die Oberf láche des Wassers kommen, auftauchen (z. B. Eis, Holz) ; sich heben' (vö. WIED. 'entstehen, sich erheben' ; WICHM. Ud libetféinis 'in die Höhe fliegen, auffliegen'); P (LYTK.: Vok, 89, 94) libne 'noAHíiTbCn' > manysi So UB-: „Morgenwind, meine Mutter (und) mein Vater, li'B, U'B, li~B\ Erregt ein schönes Gestöber des Schneewinds!" (KANN.—LIIMOLA i. m. 240.) (UB tehát a. m. 'flieg auf, erheb dich!') Ami a török eredetű igéket illeti, ezeknek jelentékenyen kisebb számú jövevényszót tartalmazó régi rétege képző nélkül jelentkezik a manysiban (az északi nyelvjárásokba — eddigi tudomásunk szerint — egyetlen egy ilyen képző-nélküli török-eredetű ige nem jutott be) ; az újabb, jóval jelentősebb réteg -t vagy -l képzővel bővült a manysiban. Itt tehát (szemben a chantival, ahol a török átvételek terén gyöngülő tendenciát tapasztaltunk), újabb időben erősbödött török hatással van dolgunk. (Képző-nélküliek fent a 230 — 233. számúak, képzőt kaptak a 234—242. számúak.) Leghomályosabbak ebből a szempontból az orosz eredetű igék ; ezek képző-nélküli, de képzős alakban is jelentkeznek a manysiban. Itt is a képzős alakok látszanak (már jelentéskörüknél fogva is) legfiatalabb átvételeknek. (Képzőt nem kaptak a 243 — 249. sz. a. felsorolt igék, viszont képzőt tüntetnek fel a 250—255. sz. alattiak.) Még figyelembe veendő, hogy a nyelvjárások alakváltozatait tekintve a komi és a török eredetű (névszói és igei) jövevényszavak első szótagbeli magánhangzóinak egymáshoz való viszonya mindkét obi-ugor nyelvben általában ugyanolyan, vagyis ugyanolyan megfeleléseket mutat, mint amilyen megfeleléseket az eredeti chanti, ül. manysi szavaknál látunk. Ez is olyan körülmény, mely e jövevényszócsoportok régisége mellett szól, vagy — mondhatnók most már így is : e csoportok régiségéből folyik. Persze még nem látunk tisztán ebben a kérdésben. KANNISTO pl. ezt írja (TLW. 236) a török eredetű igékről a manysiban: ,,Viele Lehnwörter deuten in gewissen Lautverháltnissen auf einen Stand, der dem Urwogulischen wenn auch nicht ganz gleich gewesen ist, so doch wenigstens sehr nahe gestanden hat. Dies ist besonders im Vokalismus zu beobachten. Dass die urwogulische Zeit beim Übergang auch nur der áltesten tatarischen Lehnwörter in die Sprache noch fortgedauert hátte, ist jedoch nicht wahrscheinlich." (Ezért WICHMANN úgy fogja fel a dolgot, hogy e hangváltozásóknak egy része aránylag újkeletű ; 1. EUF. Anz. XVI, 31. — L. még KANN.: FUE. XIV, 30.) Ugyancsak a vokalizmus alapján bizonyítja a chanti nyelv török eredetű jövevényszavainak a régiségét PAASONEN is (TO. 88 — 9, 91, 93). Az orosz eredetű jövevényszavaknak egy része szintén régi hangállapotot tükröz, de pl. a chantiban külön nyelvjárási átvételeket is kellett számításba vennünk, és — bár mindenesetre akad köztük régi átvétel is — azzal is kell számolni, hogy ezek komi vagy török közvetítéssel is kerülhettek régebben az obi-ugor nyelvekbe. Ilyen szavak pl. DNfaWs 'Speicher' (KARJ. 53), O Tcöloda 'Weihnachten' (uo. 71), Ni niUzá 'arm' (uo. 127, de 1. KANN. ; TLW. "Í43 —4), DN kérap 'Fahrzeug' (KARJ. 165, de 1. KANN. : TLW. 130) ; manysi TJ üasa'% 'Kosak' (KANN. : TLW. 116) stb. A manysi nyelv igei jövevényszavainak a tanúságtétele nemcsak hogy nincs ellentétben a 19. pontban megállapított eredményünkkel, hanem éppen ellenkezőleg igazolta, sőt jelentős mértékben megerősítette, mert új- érvvel támasztotta alá fenti következtetésünket.