Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

JÖVEVÉXYSZÓKTITATÁSOK 27 kutatta, és ezért eleve lemondott arról, hogy arra a kérdésre is megfeleljen, hogy az egyes elemeknél melyik volt az átadó komi nyelvjárás. (L. FUF. XVIII, 56.) Még régibb időkben még kisebb lehetett az eltérés az egyes komi nyelvjárások között. SZTDOROV is ,,A korai feudalizmus korszakának komi irodalma" c, már említett értekezésében (CoBeTCKoe cJMHHoyrpoBeAeHHe I.) a legrégibb komi emlékek nyelvéről csak azt állapítja meg, hogy ennek több közös vonása van a mai északi nyelvjárásokkal, — elsősorban az udorai dialektussal, de az izsmaival is —, azonban ezeken kívül a mai déli komi nyelvjárásokkal is sokban egyezik. (L. Acta Linguistiea Hüng. II, 240.) b) Nem áll rendelkezésünkre komi nyelvatlasz, és bár mostanában nagyarányú népnyelvi gyűjtés folyik, ennek eredményeit sem ismerjük még. Hátrányos a mi szempontunkból az is, hogy az ebben a kérdésben fontos szerepet játszó peesorai nyelvjárás a legkevésbbé felkutatott dialektusok közé tartozik (vagy legalábbis ezek közé tartozott a legújabb időkig). Persze még kevésbbé ismerhetjük az egyes szavaknak földrajzi elterjedtségét a régibb korban. A földrajzi elterjedtségre, területi eloszlásra vonatkozó következtetéseinkben tehát óvatosan kell eljárnunk. Talán elég lesz, ha csak két-három példán mutatjuk be, hogy olyan szavak, amelyekről azt hittük, hogy csupán egy bizonyos területen élnek, újabban más nyelvjárások területéről is előkerültek. így WICHMANN csak a luzai nyelvjárásból jegyezte fel a rektini 'im Trabe laufen, traben' szót, ROGOV, WIEDEMANN, GENETZ a permi nyelvjárásból ismerik a szót, most LYTKIN is megtalálta ezt a szót a permi nyelvjárásban; a permi nyelvek vokalizmusáról szóíó, már többször idézett értekezése szerint (93. 1.) P ry'kti'exaTb pbiCbK)'. WiCHM.-nál csakl Ud íu 'Speichel', (POPOV—LYTK. 287 szerint is lua 'cjiHHa, CJiK)Ha' udorai szó), de LYTKIN (Vokal. 93): P üy-va 'cniOHa'. Ugyanígy : WICHM.— UOT. L pirzedni, Ud pirée'dnis 'Schnee . . . aufwehen (tr.)' : de LYTK. (100, 101) a permiből ismeri. WICHM. csak az udorai és az alsóvicsegdai nyelvjárásban találta meg az addig fel nem jegyzett -indéi melléknévi kicsinyítőképzőt (1. JSFOu. XXI/3, 27), LYTKIN a permiből idézi a sy-isa "peflKo': sy Jérútsika 'pefleHbKo' alakpárt (99. 1.). Viszont LYTKIN (93.-1.) csak a permiből ismeri a ny-rmi- 'oGKOMHHy HaÖMTb' szót, WICHMANN a S nyelvjárásból idézi a szó megfelelőjét: nermini S P 'weich, spröde'werden (Klinge) (S) ; stumpfe Záhne bekommen . . . (P)', és sem WIEDEMANN, sem G. Sz. LYTKIN, sem az 1948. évi komi-orosz szótár nem jelzi ezt az igét permják elemnek. A 'ziemlich' jelentésű doza WIEDEMANN és WICHMANN szerint felsővicsegdai és izsmai szó, én viszont ezt a szót az alsóvicsegdaiból és a prupi nyelvjárásból jegyeztem fel. ' c) Számolnunk kell a szókincs egyes elemeinek elavulásával is. Ha pl. WIEDEMANN szótára nem közölné a 'kendő' jelentésű öMyn, oksyn szót a felső vicsegdai nyelvjárásból, akkor ma talán nem tudnánk a chanti ojtsam 'Tuch' (KT. 31 ; D, É) szó eredetijére rámutatni (1. PAAS.— DONN. Í58 ; STEINITZ 152). Hasonlót mondhatunk a 'selyem* jelentésű komi jermög szóval kapcsolatban is (1. fent 13. és 96. sz.). d) Még azt a körülményt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy fenti összeállításunkban bizonyára néhány olyan szó is szerepel, amelyet az egyik obi-ugor nyelv nem közvetlenül a komiból, hanem a másik obi-ugor nyelv közvetítésével vett át, sőt számolni akarunk azzal a lehetőséggel is, hogy a fent felsoroltak közt egypár olyan szó is akad, amely nem jövevényszónak, hanem ősi elemnek tekintendő.