Nyelvtudományi Közlemények 55. kötet (1954)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Jövevényszókutatások 3

28 FOKOS DÁVID De mindezek ellenére, az említett meggondolások alapján kikapcsolható vagy kikapcsolandó elemek mellett mégis tekintélyes számú átvétel marad fenn, amely — minden óvatosság mellett is — bizonyos következtetésekre jogosít fel. Nem lehet véletlen, hogy a szavaknak egész sora bizonyos komi nyelvjárásokra utal mint közvetlen forrásukra. Számos fent tárgyalt komi szó úgyszólván az egész komi nyelvterületen használatos (így a 17, 20, 24, 39, 43, 44, 48, 50, 60, 63, 66, 68 ; 98, 99, 100, 106, 114, 119, 121, 124, 129, 135, 138, 145, 151, 155, 157 sz.), számottevő az elsősorban izsmai, permi és udorai területre utaló szó (8, 15, (18),27, 35, 37, 46, 47, 52, 53, 55, 61, 76, 79 ; 113, 120, 126, 132, 134, (142), ? 143, 147 sz.), nem csekély az elsősorban izsmai és udorai területre, vagy főleg csak permi és udorai területre mutató szó (I és Ud.: 22, 25, 28, 34, 36, 45, 62, 67, 73, 84 ; 94, 95, 105, 107, 108, 118, 140,-141, 144, 154, 158 sz. ; P és Ud : 10, 21, 64, 69 ; 104, 112, 123, 130, 150 sz.), és van néhány főleg permi és izsmai területről ismert szó (így : 19, 30 ; 97, 101 sz.). Egyes átvételeknél pecsorai, felsővicsegdai, vimi eredet is számításba jöhet (1, 6, 7, 9, 23, 29, 31, 41, 42, 54, 75 •; 91, 110, 117, 128, 131, 136, 139, 148 sz. és oMyn 1. itt c) alatt), néhány szónál vicsegdai, sziszolai, luzai eredetre gondolhatunk (56, 58, 77 ; 92, 102, 103, 115, 146; ezek magyarázatát 1. a 29. lapon). De — ami bennünket jelenleg leginkább érdekel — számos olyan szót találtunk, amely határozottan egy bizonyos komi nyelvjárásra mint a jövevényszó komi forrására utal. (Ügy gondoljuk, hogy mégsem tekinthető véletlennek, hogy ezek a szavak — és számuk mint mondottuk, nem csekély — ma csak egy bizonyos, meghatározható területen élnek.) Permják eredetre mutat a 2, 3, 4, 13, 14, 16, 33, 33a, 40, 42a, 69a, 81 ; 85, 86, 89, 90, 93, 96, 125, 127, 142 sz.29a Pecsorai eredetre utal a 49, 72, 133 sz. Izsmai eredet tételezhető fel a következőknél: 5, 12, 59 ; 111, 137, 152, 156 sz. Végül udorai eredetű lehet a 11, 26, 32, 38, 51, 57, 71, 74, 78, 80, 82, 83 ; 87, 88, 116, 122, 149, 153 sz. (L. még az I és Ud területéről kimutatott szavakat.) Az obi-ugor nyelvek komi jövevényszavai tehát igazolják azt, hogy mai nem l-es jellegű komi nyelvjárásokból is számos szó került át az obiugor nyelvekbe : a felsővicsegdai és vimi elemeket nem is számítva, jelentős számú udorai és izsmai eredetre mutató szót találtunk az obi-ugor nyelvek komi jövevényszavai között. Azt, hogy az izsmai, pecsorai és felsővicsegdai területek szerepelnek az átadó nyelvjárások közt, már a földrajzi elhelyezkedés is érthetővé teszi, bár persze nem a mai földrajzi elhelyezkedés a döntő.30 Hogy a fent említett többi nyelvjárás is igen sok szót adott át az obiugor nyelveknek, azt megint az obi-ugor népeknek a története teszi érthetővé. Az Obi-ugor népek története — mint tudjuk — azt mutatja,, hogy ez a két testvérnép régebben az Urálon innen élt nagy területen. És ámbár e népek zöme valószínűleg a XIII. és XIV. században költözött erről a területről 29a Elgondolásunk és következtetésünk helyessége mellett szól a permják eredetűnek felismert elemek nagy száma is. A történeti adatok főleg a permi kormányzóság területén történt tartós manysi-komi érintkezésekről tudnak, így a permják eredetű jövevényszavak nagy száma egészen természetes. De ha itt helyesnek bizonyult a következtetésünk, ugyanolyan joggal szabad ugyanezzel az eljárással más nyelvjárásterületekkel kapcsolatban is következtetnünk. 30 Az egyes komi nyelvjárások területére vonatkozólag 1. V. I. LYTKIN térképeit a MarepHanbi no KOMH rpaMMaraKe 8. és Drevneperm. 96. lapján. (L. még FOKOS : Nyr. LIX, 60.)