Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)
Megemlékezések és értesítő - V. V. Szenkevics–Gudkova–Cs. Faludi Ágota: D. V. Bubrich, a finnugor nyelvek kutatója 302
308 MEGEMLÉKEZÉSEK Ezeket a megállapításokat mi hűségesen követjük."20 BUBRICH ragaszkodott a nyelvek kereszteződéséről, mint fejlődésük legfontosabb hatóerejéről szóló antimarxista marri felfogáshoz és azt írta, hogy a finnugor nyelvek mind keresztezés útján jöttek létre. Most, amikor SZTÁLIN Marxizmus és nyelvtudomány c. munkájában romba döntötte ,,az új nyelvelmélet" erre vonatkozó alapelvét, kifejtve, hogy keresztezés eredményeként (a múltban) nem keletkeztek minőségileg új nyelvek, BUBRICH állítását, hogy a finnugor nyelvek kereszteződés útján jöttek létre, helytelennek és idealistának kell minősítenünk. ,,Ha — szól BUBRICH másutt — megmaradunk a nemzetségi-törzsi élet irokéz -típusú ősi szervezetének szempontjánál (vagyis ENGELS elméleténél), akkor sohasem érthetjük meg a nyelvi kereszteződés (keveredés) jelenségeit, amelyek a szovjet szempont szerint nyelvrendszereket teremtenek."21 Ez azt jelenti, hogy MARR helytelen és idealista tanítását követre, BUBRICH ellentmondásba került ENGELS felfogásával is. ,,A fejlődés sokkal alacsonyabb fokain és a különleges feltételek között a kép nem lehet ugyanaz, mint az irokézeknél. ENGELS korában a néprajzi anyag még nem volt gazdag,"22 — igazolja BUBRICH bátortalanul kifogásait, amelyek szomorú következményei a tudományellenes ,,új nyelvelmélet" iránti lelkesedésének. így BUBRICH említett ,,érintkezési-elmélete" idealista, mint minden nyelvészeti elmélet, amelyet a szovjet nyelvészek az antimarxista ,,új nyelvelmélet" alapján állítottak fel. A fentemlített „érintkezési" elméleten kívül BuBRiCHnak csak egy idealista elmélete van a finnugor nyelvek igei mondatának stadialitásáról. MESCSANYINOV példájára BUBRICH a finnugor ige fejlődésében stádiumokat keresett és megállapította a mordvin nyelvek mondatának ú. n. „abszolutivuszos" szerkezetét. Az, amit BUBRICH abszolutivuszos szerkezetnek nevezett, természetesen nem a mordvin ige fejlődésének sajátos stádiuma, hanem egyszerűen arról van szó, hogy az accusativus több finnugor nyelvben későbbi fejlődés során a közvetlen tárgy esete lett. Még olyan, az „új nyelvelmélettel" szorosan összefüggő cikkében is, mint „Az igei mondat fejlődésének stádiumai, főként finnugor adatok alapján"23 BUBRICH a finnugor nyelvek ősi igei mondatairól termékeny gondolatot fejtett ki, ragyogóan igazolva POTYEBNYA kijelentéseit arról, hogy a régiségben a névszónak elsőbbsége volt az ige felett. BUBRICH különböző módszertani tévedései, amelyek azáltal jöttek létre, hogy nem fogadta kritikával „az új nyelvelméletet", nem kisebbíthetik az elhunyt hatalmas érdemeit hazai nyelvtudományunk területén. BUBRICH mindenekelőtt a finnugor nyelvek összehasonlító-történeti tanulmányozásának volt kiváló mestere, képzettség tekintetében nem kisebb az olyan kiváló orosz tudósoknál, mint A. A. SAHMATOV, vagy később A. M. SZELISCSEV. BUBRICH minden, a finnugor népek ..etnogenezisével" összefüggő történeti-nyelvészeti munkája szovjet tudományunk legjobb ilyen irányú kutatásai közé tartozik. Mint dialektológusnak nincs párja BuBRiCHnak a finnugor nyelvészek között. BUBRICH karéliai nyelvjárási tanulmányait első helyre tehetjük a Szovjetunió nemszláv nyelvjárásaival foglalkozó kutatások között. 20 JJ. B. ByBPHX, 0 eoBCTCKO.M (tniHHO-vrpoBeflenHii, „CooeTCKaíi 3Tnorpa(]biiH", 1949. 2. sz. 191. 1. 21 Uo., 195. 1. 22 Uo., 193. ]. 23 JX. B. BYBPHX, O CTa/uiflx pa3BiiTn>i r.iaro.ibnoro npea:io>KeniiHt npcn.uyiue-CTseHHO no í})HHHO-yropcKii.\i flaHHWM, ,,ywHi.ie 3anucKii Kapcio-^ímcicoro yminepcii-TeTa". II. kötet I. "füzet. Petrozavodszk, 1948. 125- 126. 1.
