Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)

Ismertetések és bírálatok - Horváth K.: Beke Ö., A cseremiszek (marik) népköltészete és szokásai. 299

ISMERTETÉSEK ES BÍRÁLATOK 301 Jolas-al nyelvét ismerjük WICHMANN gyűjteményéből: ez a falu volt WICHMANN cseremiszföldi tanulmányút jának első állomása. A BEKÉ közölte jolas-ali dalok egyik-másikának variánsa megtalálható Wichmann anyagában is. E többé-kevésbbé párhuzamos szövegek fonetikai átírásának összevetése azzal a megnyugtató eredménnyel jár, hogy a két kutató fonetikus feljegyzése közt nincsen lényeges eltérés. (Leglényegesebb talán, hogy WICHMANN j-je helyén BEKÉnél következetesen d

j van.) A más időben, más körülmények közt leírt szövegeknek ez a meglepő egyezése fokozza bizalmunkat mindkét kutató lejegyzéseinek fonetikai hűsége iránt. BEKÉ szövegei hangtani szempontból is érdekesek. Itt csak egy példát említünk. Tudvalévő, hogy a cseremisz nyelvjárások többségében a szókezdő *s, *$ és *i folytatója egyaránt s, a malmizsi nyelvjárás és a hegyi cseremisz nyelvjárások egy része azonban eltérően viselkedik (1. erről bővebben WICHMANN: FUF. VI. 17, BEKÉ: FUF. XXII. 90). Az előttünk lévő kötet tanúsága szerint a nermátsVi nyelvjárásban a szókezdő s folytatója több esetben nem s hanem s, pl. a magyar •szem szó megfelelője a következő alakjait találjuk a sindir-jali nyelvjárásban: sdndzam. sdn

d

zan

(11. lap), nerm. S9nd

zan, sdn

d

za-fidöan

(104. lap). A közölt anyag tehát szinte csábít arra, hogy a cseremisz s hangok viselkedését- megvizsgáljuk. Hosszabb vizsgálódás azonban arra az eredményre vezet, hogy hangtani vizsgálataink alkalmával óvatosan kell bánnunk a szövegekkel. Gyakran előfordul ugyanis, hogy ugyanazon falunak a nyelvében, ugyanabban a mesében, néha ugyanazon a lapon, ugyanazon szóban vagy egy szónak különböző ragos, képzős alakjaiban kétféle írásmódot találunk. Pl. Nermátsas nyelvéből: 98: sápTtgöa 'szállítsatok', de 99: SdpVstasta, 99: s'e

pTsten;

98: sékdrgm' kenyeret' 116: Sdkh'^tn. Néhány esetben az -ara, -ára igék harmadik személyében s helyett .s-et > .Jálunk, pl. 27: toles kdú 'ha jen', pazes kdú 'ha esik', de: 27: köles k?n 'ha hall', 24. 39: fazts n 'ha esik'. Jgindir jal nyelvéből: 14: sajgMdnam 'elbeszéltem', de 14: sapst^s 'elbeszéli'. Hasonló példák elég gyakran adódnak. Az említett következetlenségeknek két magyarázata lehetséges: 1, az 8 és 8 hang ugyanazon egyén nyelvében is váltakozik, 2. a jelzett esetekben sajtóhibával van dolgunk. Mindkét esetben óvakodnunk kell messzemenő hangtani* következtetések levonásától. Ha csakugyan sajtóhibával van dolgunk — és ez valószínű — ezen könnyen segíteni lehet a II. kötethez csatolandó sajtóhibajegyzékkel.1 A cseremisz szövegeket kétnyelvű: magyar és német fordítás kíséri. Az erotikus tartalmú mesék fordítása latinnyelvű. A tördelésnél sokszor igen nehéz volt a cseremisz, magyar és német szöveget megfelelően elhelyezni s így gyakran megesik, hogy a cseremisz szöveg és a fordítás között három-négy mondatnyi eltolódás van, ami időnkint megnehezíti a kötet használatát. Nyilván a tördelés körüli nehézségekkel függ össze, hogy pl. a 38. lapon hiányzik a 90. számú babona magyar fordítása, (a 90. számmal jelzett fordítás a 91. számú cseremisz mondathoz tartozik). Másutt is előfordul, hogy egy-két szó kimarad a fordításból. < BEKÉ ÖDÖN most közzétett szöveggyűjteménye értékes nj^eresége a finnugor nyelvtudománynak. Hálásak lehetünk az Akadémiának, hogy e kötet, valamint a még kéziratban lévő cseremisz szövegek kiadását ötéves tervébe felvette. Érdeklődéssel várjuk a további kötetek megjelenését, főleg azokét, amelyek ismeretlen nyelvjárásból való szövegeket közölnek. Reméljük, hogy nem késlekedik sokáig a cseremisz szótárnak a megjelenése sem. Ez a szótár a feldolgozott anyag nagyságát tekintve bizonyára egyike lesz legterjedelmesebb finnugor szótárainknak, hatalmas lépéssel fogja előrevinni nemcsak a cseremisz nyelvre vonatkozó tudásunkat, hanem erőteljes lendületet fog adni a finnugor hangtan és szófejtés fejlődésének is. HORVÁTH KÁROLY 1 [Kori. jegyzet] Mint utólag értesültem, a felsorolt következetlenségek sajtóhibának tekintendők, a szerző ni. nem kapta meg az utolsó korrektúrát.