Nyelvtudományi Közlemények 53. kötet (1952)
Megemlékezések és értesítő - V. V. Szenkevics–Gudkova–Cs. Faludi Ágota: D. V. Bubrich, a finnugor nyelvek kutatója 302
MEGEMLÉKEZÉSEK ÉS ÉRTESÍTŐ V. V. Szenkevics-Gndkova: D. V. Bubrich, a finnugor nyelvek kutatója B. B. Ce ii KC mm-ry AKOBa: R. B. Byöpnx i<ai; ncc.ieflOHaTe.ib 4)HHiio-yropcKiix H3I>IKOB. H3BecTiiH AH CCCP OTfleJieHiie JiMTepaTypw H Hzúua.. IX. kötet 3. füzet J8fi-I95. 1. 1950 " Fordította: Cs. Faludi Ágota. Az elhunyt DMITBIJ VLAGYIMIROVICS BUBBICH nagy tudós volt, a finnugor nyelvek tehetséges és terméken}^ kutatója. Hirtelen halála súlyos veszteség a szovjet finnugor nyelvészet számára. Dmitrij Vlagyimirovics tevékenysége tudományos téren olyan széleskörű és olyan sokoldalú volt, hogy kétséges, sikerül-e egy cikkben vázolnom mindazokat a problémákat, amelyeket a szovjet tudománynak ez a fáradhatatlan és nagyképességű munkása műveiben felvetett és megoldott. Hatalmas tudományos felkészültsége majd minden finnugor nyelvre kiterjedő ismeretekre támaszkodott. Tudott minden balti-finn nyelven (finnül, észtül, karéliaiul, vepszül és vótul). ismert minden volgai finn nyelvet (a marit és a.két mordvint, moksát és erzát). minden permi nyelvet (komit és udmurtot), a számi nyelveket (a kolai és a svédországi lulei számi [lapp] nyelvjárást) és az ugor nyelvek közül a magyart.. D. V. BUBBICH a finnugor nyelvek közül tehát csak a chantit és a manysit nem tanulmányozta alaposabban. De élete utolsó éveiben már e két nyelv tanulmányozását is megkezdte. Ezenkívül az utolsó években a nyenyec nyelv is D. V. BUBBICH tudományos érdeklődésének körébe került. Dmitrij Vlagyimirovics gyakran beszélt nekünk, tanítványainak arról, hogy ,,minden finnugor nyelvésznek egész életében alapvető feladata nap mint nap tökéletesítenie az egyes finnugor nyelvekre és nyelvjárásokra vonatkozó tudását". Hogy teljes képet alkothassunk magunknak D. V. BUBBICH tudományos érdeklődésének irányáról, nem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy az elhunyt a kiváló' rasszista, A. A. SAHMATOV tanítványa volt. BUBBICH mesterétől örökölte átfogó érdeklődését a nyelvek történeti tanulmányozása iránt. BUBBICH minden nyelvi jelenséget történeti alapon vizsgált és arra törekedett, hogy adatokat szerezzen keletkezéséről az illető nyelvben vagy nyelvjárásban. E célból felkutatta az illető nyelvi jelenség nyomait a szóbanforgó nyelv többi nyelvjárásában és a finnugor nyelvek egész sorában. Tudományos tevékenységét BUBBICH szláv és orosz nyelvészként kezdte. A finnugor nyelvek tanulmányozása csak 1925-ben vált munkája központjává. Amikor személyesen beszélgetett tanítványaival, BUBBICH el szokta mondani, hogy mesterének finnugor irányú érdeklődése nyomán tért át a finnugor nyelvek tanulmányozására. SAHMATOV akadémikus „Mordvin néprajzi gyűjteményét" (MopflOBCKHíí 3THorpac[)imecKiiH CŐOPHHK) nevezte Dmitrij Vlagyimirovics az „első munkának, amelyet a finnugor nyelvekről áttanulmányozott." „A. A. SAHMATOV, mint finnugor nyelvész" („A. A. HJax.viaTOB Kaic (JJUHHOVT-poBey) c. cikkében BUBBICH így jellemzi a finnugor nyelvészet művelésére valóit térését: „E sorok írója elmondhatja magáról, hogy mint finnugor nyelvész is SAHMATOV tanítványa. Az első nagyobb finnugor nyelvészeti munka, amelyet a sorok írója tanulmányozott, a „Mordvin néprajzi gyűjtemény" volt és az első finnugor nyelv, amelyet alaposabban kezdett tanulmányozni, az erzá-mordvin nvelv volt".1 1 JX. B. BVBPHX, A. A. HlaxMaTOB \<a\< cj)l^HHO-\TpOBe;I., • A. A. HlaxAiaTOB, 1864 -1910" - C6opn«K eTaTeií II .MaTepiia.ioB. noa peAaiaweií C. n. OfinopcKoro, M. fi., 1947r 445 446. 1.
