Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

1. rész - Tanulmányok - Collinder Björn: Az uráli fokváltakozás 15

AZ URÁLI FOKVÁLTAKOZÁS 25 Említettem már, hogy a lapp nyelvben a gemináták is alá vannak vetve kvantitatív fokváltakozásnak, ph gatlo ~ töb­besszám gallok. Ezenkívül a mássalhangzó előtti mássalhang­zók is ugyanazon a módon váltakoznak, pl. lás^tá 'falevél' ~ többesszám lásták: itt a gyenge fokban az s rövid, az erős fok­ban pedig hosszú. Jóllehet az őislappban még más váltakozási esetek is előfordultak, erről nem szükséges most részletesen beszá­molni.1 ) s Mielőtt a szamojéd nyelvekre térünk át, megmondom a véleményemet azokra a lapp kvantitatív váltakozásokra nézve, amelyeiknek a finnben nincs megfelelőjük.2 ) De előbb egy kicsit a finnugor magánhangzók időmértékével foglalkozunk. Tudvalevőleg a hosszú és rövid elsőszótagbeli magánhangzók közti különbség tulajdonképpen csak a finnségben meg az ugor nyelvekben van meg. A szamojéd viszonyokat kénytelen vagyok figyelmen kívül hagyni, mivel azokat nem ismerem eléggé.8 ) A lapp nyelvben is vannak hosszú magánhangzók, vagy mond­juk inkább etimológiailag hosszú magánhangzók, azaz olyanok, amelyek bizonyos prozódikus helyzetben hosszúak, más hely­zetben viszont csak félhosszúak. De ez az etimológiailag hosszú és etimológiailag rövid magánhangzók közti különbség a lapp nyelvben kimutathatólag csak az illető magánhangzó minősé­gétől függ. Csak azok a magánhangzók rövidek, amelyeknek a finnben i, u, ü (y) vagy e az etimológiai megfelelője. Sietek hozzátenni, hogy a finn e megfelelője a lapp nyelvben sok esetben etimológiailag hosszú. így például a finn veri 'vér' szó­nak lapp megfelelője várrá, rövid magánhangzóval, de a finn pesa, fészek, szónak megfelelője bcesse, etimológiailag hosszú *) T. I. ITKONEN, SUS. Tőim. XXXIX, 29, 40, WIKLUND : MO. VII, 200, jegyz. 1, 2. 2) Lásd COLLINDEB, SUS. Tóim. LXXIV, 239—253 §;§. (Lapoldal 85, sor 7, vokalen helyett konsonantent írtam. EBKKI ITKONEN : FUF. XXVI. Anz. 5419" 23 és STEINITZ, Geschichte des fmnisch-ugrischeni Vo­kialismuis 106, 107, felitűnő módon félreértette fejtegetéseimet (247. §).' s) Lásd LEHTISALO, Zur geischichte des vokafemu's deir ersten silbe im uralischeni vom qualitativen staiidpunkt aus: FUF. XXI. STKINITZ, Ge­schiichte des finnisch-ugrischen Vokafllisniu's I. 31. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom