Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)
2. rész - Tanulmányok - Beke Ödön: Szómagyarázatok 119
120 BEKE ÖDÖN Az előtagban szerinte a jakié ’hochstämmiger Baum’, az utótagban az aß ai ’Mutter’ szó rejlik, tehát tkp. a. m. ,Mutter des Waldes’. RÄsÄnen nem vette észre, hogy a szót már Troickij följegyezte jeksük — arêptds hennin Qiyx)’ (’Waldteufel, -geist’) alakban és jelentéssel, pedig SziLAsr is közölte. Az adat nyilván erdei cseremisz, nálam is megvan: CK. C. djekxsük id. Megvan azonban a szó a keleti nyelvjárásokban is : P. d'ékosiiko, B. BJ. jèkêsuko ’erdei szellem ; Waldgeist; fürdőház szelleme; Badestubenkobold (elhagyott fürdőházban éjjel szép leány képében jelenik meg). Vasiljev is összetételnek tartja: jeke-suko ’bcamm HeuncTb’: jeke-suko inze puro,. manón, pasu kapka ßujes, küßär ßujes-at pizle p>üy§m Ssten soy altat : SrSm 'a jeke-suko ne jöjjön be, mondván, a mező kapujának tetejére, a híd tetejére vörösberkenye (Eberesche) fából készült hámigát (Krummholz) állítanak : babona’. Cseremisz joyar. Egy állatnév. Vasiljev közli értelmezés nélkül, s csak annyit mond róla : pes üpsa ’nagyon büdös, szaglik’. Kétségkívül a tatár Starcevskij jegar, kazáni-tatár j{y)yar, kir. zugar ’BHxyxo.m (Bisamratte, Moschusratte, Ondatra; Fiber zibethicus) átvétele. Csuvas változata : (Zol.) jybar id. Ez, mint már Budenz kimutatta, szintén megvan a cseremiszben : CK. dj§ßar. Az én nyelvmesterem sem tudta orosz -nevét, csak annyit mondott róla : Uh: ßuädstö ’vízben él’, de Regüly (jevarj és Troickij (jobar) följegyezte orosz Btixyxo.ib ’Bisamratte, Moschusratte’, ’pézsmahód v. vidra’ nevét. Cseremisz jopsa’. PGenetz, B. BJ. j-Sps, P- BJp. d'êps, CÜ. d'Sp^s, CK. C. JT. djőpVs, JO. K. jdp^s ’Stachel (PGen.) ; nyárs ; Spiess (CÜ. CK. C. K.) ; lándzsa; Landze, Speer; szénaboglya tetejébe szúrt kampósfa (P. B. CK. C.) ; az asztallap és az ajtó deszkáit összetartó keresztfa : ninoHKa (Querleisten) ; a szénaboglya alá tolt rúd, melyhez lekötik a szénát (JO.) ; kivágott kis fenyő, melyen mohot hoznak az erdőből házépítéshez (JT.); puskacső tisztító pálca (BJp.) ; — C. ^jap^sa'm, K. jo’p^scim ’nyársra húz, nyárson síit’. RÄsÄnen MSFOu. 48:242 szerint azonos vele a csuvas RÄsÄnen Ku. jopse ’Netznadel; eine- Fuge, die zwei Bretter vereinigt’; Paasonen Bg. jopse ’Netznadel; Dachsparren ; CTpoinnia’ ; tar. Radloff jäpsi ’die Stelle, wo zwei Hölzer zusammengefügt sind, Fuge’. A csuvas szónak azonban megvan a cseremiszben pontos megfelelője : B. BJ. jopsa’, M. d!Spsa\
