Nyelvtudományi Közlemények 52. kötet (1944-1950)

2. rész - Tanulmányok - Beke Ödön: Szómagyarázatok 119

SZÓMAGYARÁZATOK

121

MK. dip^sa’, USj. jip^sa', P. BJp. dSpsa ’a szénakazal tetejébe szúrt kampós fa (M.) ; az asztallap és ajtó deszkáit összetartó keresztfa ; Querleisten ; innoHKa’. Vabiljev is szótározta : jdpsa, j-Spsa (jops) ’mnoHH1 ; jSpsalem: töscim oyam j&psalen ßaks§t ’a mennyezet deszkáit keresztfával illesztik össze'. Az USj. jip^sa csak ebben a kifejezésben használatos: jip^sa'zd teme's ’rajtaveszt, betelik a végzetek Más nyelvjárásokban: B. jSpsSze' teme's, CK. C. ^jêp^sêëe’ teme's, TJ. ^jê’p^sêëe te'mes, K. jdp^s te'mes id. ; MK. di'psd teme's, UJ. ppse' teme's id. Az utóbbi M. CÜ. d§p, MK. dip, USj. jip, UP. ip, UJ. jêp, JK. JS. dj§p ’az asztallap, ajtó deszkáit összetartó keresztfa ; Querholz ; mnoHKa’. Ezj is megvan a csuvasban : Paasonen Bg. Szp. jgp ’tű ; Nadel’ ; joph yuld ’csipkebokor ; Hagedorn, Dornbusch’. A jelentésre nézve vö. JO. a'msa-imo ’az ajtó deszkáit összetartó keresztfa’ ; ü'stél-i'md ’az asztallap deszkáit összetartó keresztfa’ (ima ’Nadel, Nähnadel; Stachel, Dorn’); KJ. iyli\tsci, KS. djiyri\tsä' ’Querleisten’ orosz uzziai^a ’hölzerne Nadel (zum Netzstricken)’, az uzjm ’Nadel, Tangei, Sttfchel, Dorn ; (dial.) Querleisten’ kicsinyítője. A szó eddig se más finnugor, se török nyelvből nincs kimutatva, s így az átvétel iránya egyelőre nem dönthető el. RäsÄnen ugyan a csuvas j§p szót egyezteti a tel. jcíbci ’Kiinge des Messers, Pfeil’, koib. jebä ’Pfeil, Geschoss’ szavakkal, de véleményem szerint az egyeztetés sem hangtani, sem jelentéstani tekintetben nem meggyőző. A cser. jdps, mint már Paasonen Beitr. 247 kimutatta, eredeti finnugor szó.

Cseremisz domésa.

ct

A szó csak a malmyzsi nyelvjárásokban fordul elő: M. MM. domSsa', MK. domsa' 'ünnepi mulatság’. Egyik nyelvmesterein a mulatságról a következőt beszélte el : M. dom§sa'm 9sta't parja'm desá'; iiöürzö' érydze' ik ßere~ poy§na't, muzuká'nSm sokta't, kusta't, mura't ’mulatságot csapnak minden ünnepen ; leányok, legények (fiúk) egy helyen összegyűlnek, hangszeren játszanak, táncolnak, énekelnek’. Az M. nyelvjárásokban a szókezdő d y-ből fejlődött, tehát a szó eredeti alakja *jom§sa volt. Ez pontosan megfelel a következő votják szó alapszavának : Wichmann J. jumsäni (jumsal-) ’von Haus zu Haus zur Zeit der Feste wandern um zu tanzen und spielen’ ; jumsan ’das Wandern der Jugend zur Zeit der Feste von Haus zu Haus um zu tanzen und spielen’. Munkácsi szótárában csak. a jumsan főnév fordul elő, de az Akaska ünnep leírásának jegy-