Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)

Tanulmányok - Átányi István: A lapp melléknevek attributív-predikatív alakpárjainak kérdéséhez 307

ÁTÁNTI ISTVÁN: A LAPP MELLÉKNEVEK 307 A lapp melléknevek attributív-predikatív alakpárjainak kérdéséhez. „Nagyon föltetsző sajátsága a lapp nyelvnek — írja HÜNFALVY € folyóirat V. kötetének 318. lapján, — hogy némileg megváltoztatja a melléknevet, mikor az jelző (attribútum), minélfogva ez különbözik a melléknévben" mondománytól, vagy az önálló melléknévtőr. Ilymódon a lapp melléknevek legnagyobb részének más a hangalakja predikatív és más attributív helyzetben, pl. g ár ás / gárrá1) ''kemény, erős5

,

buosse/buoses 'gonosz stb.', cievél/cier/ ális "'mély', suokkád/suk^kis 'sűrű', uc]

celuccá

'kicsiny'. A különböző alakok különböző funkcióját a következő csinált példák szemléltessék: biegl

gá lm gdrás

'a szél erős', de: gárrá biegl

gá 'erős szóP; caccé lm cierjál 'a víz mély', de : ci eV ális c aj est "'mély vízben'; dqnlmk ucl

ce

'te kicsi vagy', de : süst lm uccá manaják c

neki kis gyermekei vannak'. Egyazon melléknév attributív és predikatív alakja alakpárt alkot, a kétféle alak eltérésében mutatkozó szabályosságok pedig rendszert alkotnak. E dolgozat célja a rendszer kialakulását vizsgálni. * * * E történeti vizsgálat bevezetéséül álljon itt azoknak az alakpártípusoknak a rövid ismertetése, amelyek mind a négy nagy nyelvjáráscsoportban 2

)

előfordulnak (v. ö. NyK. V, 318. kk., FEIIS XXII, LF. 207—9, 276 kk., WIKL. 38-39, SpS. § 63.2, SpW.

69—71, *) A rövidítések állandó ismétlésének elkerülése végett az alakpárokat ilyen séma szerint idézem: predikatív alak/attributív alak. A ritkított dűlt betűkkel szedett szavak NIELSEN szótárából valók, a hangtanilag megfelelő nyelvjárási alakok felsorolása helyett mindig ezeket írom ki. 2) Déli-lapp: a fokváltakozást nem mutató nyelvjárások; nyugati-lapp: Umei-, Pitéi- és Lulei-lapp; északi-lapp = norvég-lapp; keleti-lapp: Inari-, szkolt- és kólai-lapp. 20*