Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)
Tanulmányok - Átányi István: A lapp melléknevek attributív-predikatív alakpárjainak kérdéséhez 307
308 ÁTÁNYI ISTVÁN SpN. 168—173, NiELs.Gr. 89—95)*) s ezért régieknek látszanak. A nem általános lapp alakpártípiisokon kívül elhagyom e leírásból a testesebb képzőkkel ellátott mellékneveket is, pl. a -tás, -j{ j-r -jj-j-tis és -tcebme, -m-j-t is képzős nomen caritivumokat. A történeti vizsgálathoz szükségtelen volna a rendszernek ennél részletesebb leírását adni, az áttekinthetőséget pedig erősen csökkentené. Az alakpárokat alkotó melléknevek hangalakja egymáshoz képest váltakozást mutat. E váltakozásban résztvesznek : képzőelemek,, a tővéghangzó és a tőniássalhaiigzó. így az alakpárrendszert alkotó alaki eltérésekben három nyelvi eszköz nyilvánul meg: I. képzőelemek váltakozása, II. a tővéghangzó váltakozása, III. a tőmássalhangzó váltakozása. Lássuk rendre ezeknek az egész lappságban előforduló alkáli mázasait. l) RÖVIDÍTÉSEK: a. = attributív alak. — COLL. = COLLINDER Rautasvuoma-i (Jukkasjarvi) szójegyzéke, kézirat az uppsalai egyetem nyelvjáráskutató intézetének (Landsmálsarkivet) tulajdonában (jelz. acc. 9898). — D. = déli. — É. = északi. — FRIIS = FRIIS, Lexicon Lapponicum. — GR. = GRUNDSTRÖM, Lapsk-svensk-tysk ordbok till Anta Pirak Jáhttee Saamee Viessooni. — HAL. = HALÁSZ, Déli lapp szótár. A melléknevek mondatbeli funkcióját a „Jemtlandi lapp nyelvmutatványok" segélyével igyekeztem megállapítani. — Hatf. = QVIGSTAD, Lappische ErzShlungen aus Hatfjelldalen. — I. = Inari lapp (SUS. Tóim. XL.). — IL. = LÖNNROT, Über den Enarelappischen Dialekt. — LgS. = LAGERCBANTZ, Wörterbuch des Südlappischen. — LF. = WIELUND, Laut- und Formenlehre der Lule-lappischen Dialekte. — lpK. = kólai-lapp alak a SUS. Tóim. LX. kötetében közölt szövegekből. — LW. *== LAGERCRANTZ, Lappischer Wortschatz. — K. = keleti. — NIELS. — NIELSEN, Lappisk ordbok. — NiELs.Gr. = NIELSEN, Lierebok i lappisk, I. — NL. = QVIGSTAD, Nordische Lehnwörter im Lappischen. — Ny. = nyugati. — p. = predikatív alak. — Qv. == QVIGSTAD, Beitráge zur Vergleichung desverwandten Wortvorrates der lappischen und der finnischen Sprache. — RANG. = LARS RANGIDS sorselei lapp lelkész újszövetségfordítása (1701—1713) az uppsalai egyetemi könyvtár kézirattárában (jelz. T. 4). Nyelvéről 1. WIKLUND : SUS. Tóim. XIII, 24. — Raut. == a szerző kiadatlan Rautasvuoma:i (Jukkasjarvi) följegyzései. — Sk. Pats. = Patsjoki-i szkolt-lapp alak (SUS. Tóim. LX.). — Sk. Suon. = Suonikyla-i szkolt-lapp alak (i. m.). — SpN. = LAGERCRANTZ, Sprachlehre des Nordlappischen. — SpS. = LAGERCRANTZ, Sprachlehre des Südlappischen. — SpW. = LAGERCRANTZ, Sprachlehre des Westlappischen. — tm. e. a. ss tőmássalhangzó erős alakja. — tm. gy. a. = tőmássalhangzó gyönge alakja. — UL. = WIKLUND, Urlappische Lautlehre. — WIKL. = WIKLUND, LUrobok i lapska spráket2 . — ÍS< = ismeretlen funkciójú melléknévi alak. — = : az attributív alak egyenlő a predikatívval.
