Nyelvtudományi Közlemények 51. kötet (1941)
Tanulmányok - Lakó György: Finnugor végmagánhangzó-kérdések 26
FINNUGOR VÉGMAGÁNHANGZO-KÉRDÉSEK 41 nyeit JAcoBsoHNtól eltérően magyarázza). Ami a végmagánhangzót illeti, ennek mai mordvin változatai ugyan palatális hangok, kétségtelen azonban, hogy ez másodlagos állapot. Az az alacsony nyelvállású végmagánhangzó, amelyet a lapp nyelv alapján a fi. vaski eredeti végmagánhangzójának kell tartanunk, csak a (s néma) lehetett, s így szavunk ősalakjául a finn-volgai alapnyelvben csak *v8 éka alak vehető fel. Ebből az ősmd. *vuskg, amelyre a mai mordvin alakok közvetlenül visszavezethetők, egyrészt az első szótag mély magánhangzójának hasontalanító, másrészt a szóbelseji s hasonító hatására állhatott elő. 9. A 'Rotauge' jelentésű szónál szerintem ugyancsak -á végű, tehát korai közfi. *sárká alakból kell kiindulnunk, mert a szó mordvin változatai (PAAS. eV. sefge, M. sárga) eredeti szóvégi a-re utalnak (vö. RAVILA : FUF. XX, 116 és Vir. 1939 : 108). AlpL. siereka e szó oly későbbi közfi. alakját tükrözi, amelyben a szóvégi a már szűkejtésű magánhangzóvá változott. Ilyennek a leszármazottja természetesen a szó lív alakja (sárg, többessz. sürgdD) is. Csupán a szóvéget véve figyelembe, gondolhatnánk arra, hogy a szó norvég-lapp változatai (FRTIS scergge stb.) a régibb -a végű alakra mennek vissza. Tekintettel azonban arra, hogy az első szótagban lp. w, a finn a-vel szemben nagyobbrészt oly szavakban található, amelyek aránylag későn származhattak át a finnből a lappba, valószínűbbnek kell tartanunk, hogy a norvég-lapp Szó a fi. sarki késői átvétele. E mellett szól bizonyos mértékig a szókezdő mássalhangzó is, tekintettel arra, hogy az s- hang a lappban a régi átvételek egy részében s-re változott, ha utána eredetileg palatális magánhangzó áll. Mindamellett az itt megőrzött s hangnak nagy jelentőséget nem tulajdoníthatunk, figyelembe véve azt, hogy COLLINDER több olyan egyezésre is rámutatott, amelyek WIKLUND és PAASONEN álláspontjának e kérdésben ellentmondanak (1. Vir. 1928 : 237). * * * Kiegészítésképpen meg kell még emlékeznem a fi. (RENV.) káami 'fistula textoria' ~ lp. (FRIIS) gabme 'caulis pennae' és a fi. lumi 'hó'- lp. (FKIIS) lobma, lobme (diai.) 'nix' közismert szóegyeztetésekről, amelyek futólagos szemlélődés alapján olyan színben tűnhetnek fel, hogy -— tekintettel a bennük is látható fi.
