Nyelvtudományi Közlemények 50. kötet (1936)

Tanulmányok - Alföldi András: Medvekultusz és anyajogú társadalmi szervezet Euráziában 5

MEDVKKTJLTUSZ EURÁZ1ÁBAN 9 tani a testet azoktól az erőktől, melyek életet lehelnek belé, s azt hiszi, hogy az életerő a halál után is benne rejtőzik még a medve bőrében, csontjaiban. Ezért ölt a sámán is állatbőr-ruhál, meg lévén győződve róla, hogy ezáltal nyer erőt a szellemek elleni küzdelemre. A mitikus hősöknek és hősnőknek rendszerint több ily állatruhájuk is van, amelyeket egymásután öltenek fel küzdelmeik folyamán: ez a képzet is közös tulajdona az európai és az ázsiai nomád népeknek. Értékes bizonyítékokat szolgáltat ehhez az állatbőr-tisztelethez a régészet is. Kétségen kívül vallási háttere van azoknak az állatbőrábrázolásoknak, amelyek a nomád iparművészet körében is fellépnek. Már G. BOROFFKA összeállította őket (a "25 Jahre Römisch-Germanische Kommission" c. emlékműben, 1929), megállapítva, hogy a pontusi szkítáknál jelennek meg először, azután azokban a Kr. sz. körüli északmongóliai leletekben, amelyeket az ázsiai hunoknak kell tulajdonítanunk, s végül az ú. n. Pianobor-kultúra körében. Az általa összehordott anyaghoz járul még néhány nyugatszibériai szórványos lelet, s legújabban a Barsoff gorodok-i temető anyaga az Ob mellékéről, amelynek bronzdíszítményein (Kr. u. VIII—IX. sz.) igen nagy szerepet játszik a medvebőr-motívum. De még egy irtismelléki "szellemkunyhó" omladékában is megtalálta KARJALAINEN ezen bronzok egy degenerált késői utódát, ami vallásos jellegüket illusztrálja. Az említett északmongóliai leletek egy gyapjúhímzésén a medvebőr helyébe tigrisbőr lép, — úgy, amint ezen vidékeken a tigris valóban felváltja az állatok királya szerepében a medvét mind a természetben, mind az ottani népek mitológiájában is. Feltűnik itt még, hogy a bőrök hármasával vannak csoportosítva. Ez a hármasság ismétlődik a rokon nyiigatszibériai és permi ábrázolásokon; koreai sírokban pedig három medveszobrocskát találtak együtt. Nem tarthatjuk véletlennek, hogy a vogul medveceremóniák régi leírásai szerint is három medvebőr előtt mentek végbe ezek a szertartások, amint északázsiai török törzsek mitikus elbeszéléseiben s a samánmitológiában is visszatér a három medve. A Zalmoxis-vallás theriomorph alaprétegének e kultuszhoz való kapcsolódása miatt nem tartom lehetetlennek, hogy a Nemzeti Múzeum egy magyarországi leihelyű császárkori ólomlemezén feltűnő lógó állatbőrök is (1. ábra) ilyen vallásos értelműek. Ezt a feltevést nem számítva, a három-állatbőr rendszeres csoporto-