Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1
20 N. SEBESTYÉN IRÉN laxtiden borjas' (egy salmo alpinus fajta, amelyből nagyon sokat; fognak a lazachalászat ideje előtt). A -li végzet képző (vö. AHLQV.,. SKR. 57. §). Hasonlóképpen képző a -ri végzet, mely több finn halnévben is megvan, pl. pasuri, latteri, neituri stb. — Lúd Mundjárvi, KALIMA pehu oi 'ahvenen poika (pieni, samankesáinen)* (perca fluviatilis ivadéka, kicsi, ezidei). — Az orosz nexo^B, naxo^tlucioperca sandra' keleti-tengeri finn eredetű jövevényszó (vö. KALIMA,, OLR. 184). Osztj. PALLAS (Zoogr. Ili, 400) pidshjan 'salmo polcur', AHLQV-pisan r coregonus polcur', Karjai. Ni. písidrí, Kaz. pl'sian' 'ein fisch'. Figyelembe veendő azonban, hogy az osztj. halnév idegen eredetű is lehet. Az osztják halnév átment a vogulba: AHLQV. pisjan 'coregonus polcur', KANN. SO. pjsidn id. Az orosz nmiKtam — amint már PALLAS és AHLQVIST is megjegyezték — szintén osztják eredetű. SzamO. CASTR. N. peőa, B., Taz. picd, Jel. pica, B., Taz. pit'd, KO. pit, Kar. pite, FO. pettd, C. pétied 'hecht', vö. KLAPR. Atl. VIII „Tomsk" picd, „Narym, Ket, Tymische" píca, „Karassen" pitsja, „Laak" puca 'hecht'; PALLAS (Zoogr. Ili, 336) „Laak-ostiacis* pytscha 'esox lucius'. Talán összefügg ezzel a halnévvel SCHKENK 286. sz. pátara 'salmo leucom. P.', melyben a -ra végzet képző, vö. satura, sátoréi 'hecht' (16. sz.), tughurae 'salmo tugűn' (13. sz.), kuegar stb. acipenser sturio' (35. sz.). A 'lazacféle hal' ~ 'csuka' jelentésváltozásra vö. pl. osztj. porchul 'salmo polcur' ~ észt purikas, szamO. pur, purre stb. 'hecht* (26. sz.); Jur. sauta, éduta 'njelma'~ Jur. sátoréi, seatorei stb. 'hecht' (16. sz.); CASTR. Jur. jidurtea stb. 'salmo nasus' -Jen. judado* judaro 'hecht'. A szóközépi hangok a szamojédban (picd, pitd, peited) eredeti jésített affrikátának szabályos folytatói (vö. TOIVONEN, Affr. 226— 227, SETALA, Stufenw. 69—70, PAAS., Beitrage 165—167). A finn pehuli, pehuri szóközépi -h- hangja ősfinn *s~*z váltakozáson alapuló *-£-hangon keresztül az eredeti jésített affrikátának azt a ritka -h- megfelelését képviseli, melyet néhány szóban TOIVONEN: matatott ki (vö. Affr. 244—245, Suomi V10 , 391—392). Valamelyik eltűnt osztják-szamojéd nyelvjárásból a szóbanlevő halnév átment bizonyos osztják nyelvjárásokba is: CASTR. paja 'getrockneter hecht', PATK. paja, poja 'tisztított és szárított csuka; gereinigter und getrockneter hecht' (no3eMt)', PÁPAI paci 'szárított hal', PAAS. K. pqts? 'páivássa kuivattu iso hauki; in der sonne
