Nyelvtudományi Közlemények 49. kötet (1935)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Az uráli nyelvek régi halnevei 1

AZ URÁLI NYELVEK RÉGI HALNEVEI 21 .getrockneter grosser hecht', J. pqts\ id. 'páivássá kuivattu sarki; in der sonne getrocknete plötze', KARJAL. (Vok. 53) FD. pqc

pz3. Trj. p'üjsf getrockneter fisch, besonders hecht.' CASTRÉN nyomán szamojéd eredetűnek vallották az osztják szót PATKANOV, GOMBOCZ <NyK. XXXIL 203), MUNKÁCSI (ÁKE. 519) és SETALA (Verw. 50). KARJALAINEN (Vok. 53) részint a vokalizmus, részint a szónak szerinte csak a FD. és Trj. nyelvjárásokban való előfordulása íniatt ezt a felfogást tarthatatlannak minősítette. KARJALAINEN azont)an nem vette figyelembe, hogy a laak-szamojédban a halnévnek fiiélyhangú változatai is vannak (PALLAS pytscha, KLAPR. puca) és hogy az átvétel olyan szamojéd nyelvjárásból történhetett, amelyben a halnév mélyhangú volt. A szónak az osztjákban való földrajzi elterjedése nem áll ellentétben azzal a feltevéssel, hogy a halnév osztják-szamojód eredetű. 10. F. salakká EENV. cyprinus alburnus; ukelei'; LÖNNR. 'löja, benlöja; alburnus lucidus', N.: Nousiainen, Laitila, Luvia, Porvoo, Suoniemi, Vesilahti, Lempáalá, Kangasala, Sahalahti, Tampere, Orivesi, Lángelmaki, Vanaja, Hauho, Sááksmáki, Pálkáne, Luopioinen, Asikkala, Iitti, Jaala, Lemi, Savitaipale, Tyrisevá, Kivennapa, Pyhájárvi, Kákisalmi, Kirvu, Hiitola, Rautjárvi, Parikkala, Jaakkiniii, Kurkijoki, Polvijárvi, Nurmes, Kesálahti, Kontiolahti, Ilomantsi, Korpiselká, finnországi Észak-Karjala, Suomenniemi, Ristiina, Kangaslampi, Sulkava, Sááminki, Karttúla, Riistavesi, Sonkajarvi, Iisalmi, Laukaa, Rautalampi, Pihtipudas, Jámsá, Muurame, Isokyrö, Lappajárvi, Sievi, Lestijárvi, Reisjarvi, Kalajoki, Alavieska, Pudasjárvi, Kajaani, Pulkkila, Sodankylá, Ylitornio; — Suistamo (vö. még MELA-KIVIRIKKO 460), salakko Hankasalmi, Pudasjárvi, salakki Ikaalinen, Kangasala, Ruovesi, Virrat, salkki RENV.;

LÖNNR.,

N.: Rauma, Huittinen, Harjavalta, Nakkila, Pori, Tyrváá, Karkku, Suoniemi, Lempáalá, Kangasala, Orivesi, Tampere, Lángelmaki, Kuovesi, Keuruu, Simo, Ylitornio (vö. még MELA-KIVIRIKKO 460); salahka RENV., LÖNNR., N.: Toholampi, Pyhántá, Kestilá, Liminka, Haukipudas, Pudasjárvi, Yihsuiű; salatti LÖNNR., N.: Korpiselká id.; — karj.-aun. G-ENETZ (karj.) salakká, Rugajárvi, KARJAL. .salakki, sajiuga, Jyvöálahti, KARJAL. salahka, Suistamo salakká, salatti, Vehkalahti, SUORTTI salakká, G-ENETZ (aun.), Salmi, KUJOLA, MARFA HOSAINOV salatti, Suojárvi, AHTIA salatti, salatt'ini\ Tulemajárvi, JLESKINEN salatti, salaUlne, Aun. körny., AHTIA sajiaUi, sajiattmz; — ,lűd Sununsuu, KUJOLA sajiag salakká', Mündjárvi, KALIMA sajiagt'ijikk(u

)