Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)
Tanulmányok - Laziczius Gyula: Bevezetés a fonológiába. II. 165
196 LAZICZIUS GYULA Irodalom.1 ) Göcsej: PLÁNDER FERENC, Zala Vármegyei Göcsei szóejtés (dialektus) 's annak némely különös szavai, TGyüjt. 1832/111, 62—82, u. a., Göcseinek esmérete, TGyüjt. 1838/VI,3—34; TORKOS SÁNDOR, A' göcseji nyelvjárás, MNyszét. I, 215—25, II, 403—17 ; VASS JÓZSEF, A dunántúli nyelvjárás, MNyszet. V, 63—163; KARDOS ALBERT, A göcseji nyelvjárás, Nyr. XIII, 160—5, 211—9, 253—8, 306—12, 351—6, 493—9, XIV, 163—7, 213—6, 393—8, 448-55 ; u. a., A göcseji nyelvjárás alaktana, BuDENz-Album: 157—72; SZARVAS GÁBOR (hagyatékából), A göcseji és őrségi nyelvjáráshoz, Nyr. XLVII, 128—30, XLVIII, 78—80; GÖNCZI FERENC, Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914.487—515. „Átmeneti" terület: KERTÉSZ MANÓ, A zalavidéki nyelvjárás, NyF. 9 : 33—56 ; SZABÓ LAJOS, A nagykanizsai nyelvjárás, NyF. 48. Őrség: VASS JÓZSEF i. m.; KÖNNYE NÁNDOR, AZ őrségi tájszólás, Nyr. VII, 270—2, 320-3, 371—3, 417—20, 466—70; VARGA IGNÁC, A Felső Őrvidék népe és nyelve, Nyr. XXXII. 78—86 (NyF. 9); SZARVAS G. i. m. Bábavidék: VASS JÓZSEF i. m.; Kiss IGNÁC, Tájszók, Nyr. II, 560—2 ; LÖVEI PÁYER ISTVÁN, A Sopron megyei szójárás némely sajátságai, Nyr. VI, 121—3, 157—8; CSAPODI ISTVÁN, A magánhangzók kiejtéséhez, Nyr. X, 265—7; HALÁSZ JÁNOS, Rábaközi nyelvsajátságok, Nyr. XIII, 25—6, 72—3; KOVÁTS S. JÁNOS, A repce vidéki nyelvjárás, Nyr. XX, 361—71, 409 — 17; VARGA IGNÁC, A vópvidóki nyelvjárás hangtana, Nyr. XXIX, 171—8; PATYI ISTVÁN, Sajátságos ragok a rábaközi nyelvjárásban, Nyr. XXXIII, 523 ; BEKÉ ÖDÖN, Kemenesalja nyelve, NyF. 33 ; PATYI ISTVÁN, Különös szóösszetételek a rábaközi nyelvjárásban, Nyr. XXXVII, 352—5. „Átmeneti" terület: BEKÉ ÖDÖN, A pápavidéki nyelvjárás, NyF. 17.; HORVÁTH ENDRE, A bakonyalji nyelvjárás, NyF. 34; SOMOGYI GÉZA, A vasi Hegyhát nyelvéből, MNy. XVIII, 56—66. Dunántúl. A keleti határ valószínűleg nem a Duna, A Dunához közelebb eső keleti rész fonetikailag is más sajátságokat mutat, mint a távolabb eső terület. Az új keleti határt ott kell majd megvonni, ahol az e főném volta megszűnik. A rövid rendszerben az e és e két külön főném. Konkrét adatunk erre csak a Szigetközből van, de a nyugati nyelvjárásterület közelsége ezt nagyobb területre is valószínűsíti. Kombinatorikus változatok: á és a. Előfordul az a változat is. A hosszá rendszer háromszögű, í-zéssel, délen é-zéssel. A nyugatival határos részeken (Balatonfelvidók, Veszprém és Győr megye egyes részein) up, üö és ie variánsok. *) Mindenütt figyelembe vettem természetesen BALASSA kézikönyvét, A magyar nyelvjárások osztályozása és jellemzése. Budapest, 1891. Ezt külön nem is idézem az egyes nyelvjárásoknál.
