Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Tanulmányok - Laziczius Gyula: Bevezetés a fonológiába. II. 165

BEVEZETÉS A FONOLÓGIÁBA 197 A fonológiai kép: a e o ö e u ü i Irodalom: VÁss JÓZSEF, A dunántúli nyelvjárás, MNyszet. V, 63—163 ; Kiss IGNÁC, Györvidékí nyelvsajátságok, Nyr. VI, 158—9 ; BOTH BÉLA, Győrvidéki nyelvsajátságok, Nyr. VI, 225; ZOLNAI GYULA, Fehérmegyei nyelvsajátságok, Nyr. XXX, 273—84; BEKÉ ÖDÖN, Győr- és veszprémmegyei adatok, Nyr. XXXV, 388—91; SZABÓ SÁNDOB, A szigetközi nyelvjárás, NyF. 38; ÉDES JENŐ, A balatonfelvidéki népnyelv, NyF. 40; FÁBIÁN IMRE, A tata-tóvárosi nyelvjárás, Nyr. XXXIX, 17—22, 73—85 ; ÁNYOS LAJOS, Adalékok a szigetközi nyelvjárás ismeretéhez, Nyr. XL, 371—4; KOVÁCS ALAJOS, Adatok egy kevéssé ismert nyelvjárásszigetről, Szeged, 1925. Palócság. Nyugat. A terület egyes részein (Nyitra és Bars megyében) az a főném mint i, az a pedig mint d realizálódik. Mátyusföldön a, Vágkirályfán á kombinatorikus változat. Mátyusföldön és Nyitra vidékén a változat is jelentkezik szórványosan. Az e főném voltára csak Nagycétényből (Nyitra megye) van adatunk, de a Szigetköz és a középső palóc vidék közelsége valószínűvé teszi, hogy a terület nagy részén főném az e. A hosszú rendszer í-z6 megoldású, é-zéssel vegyest. Nyitra vidékén up, üö, ie variánsok. a E 0 ö e u ü i Közép. A rövid rendszerben az e főném. Biztos adatok csak a mátravidékiből és Borsodból vannak, de feltehető, hogy a Karancsvidéken és az Ipoly mellékén szintén ez a helyzet. Az a főném realizációja hol d, hol d. Néhol % kombinatorikus változat is jelentkezik. A hosszú rendszer az adatok fogyatékossága miatt nem állapítható meg teljes biztonsággal. Néhol háromszögű rendszerrel van Nyelvtudományi Közlemények XLVIH. 14