Nyelvtudományi Közlemények 48. kötet (1931)

Kisebb közlemények - Ligeti Lajos: Kündü 53

58 MÉSZÖLY GEDEON Ez utóbbi két sor a 'Salve Mundi Salutare' verses fordításából való. Versben van hol kötőszó után latinos parancsoló mód, mint az OMS.-ban. A kynsaffal előtt az yy nem kétséges, hogy: íyy. Tehát ama sort így kell olvasnunk: 'hul így kínzással'. Fyom olv. fiom értsd: 'fiam', ez a nate fordítása. íme, a 'dummodo nate nunc crucieris' jóformán szórói-szóra le van fordítva, csak a megjelenítő nunc (most) helyett van a magyarban a rámutatással szintén megjelenítő íyy, és a 'kínzással' van megtoldva, magyarázva azzal, hogy: halállal = halállal. Valóban, versbeli fordításban, műfordításban igen nagy hűség. Az ÓMS. e részének az eredetihez való hűsége teszi kötelezővé ránk nézve azt a módszert, hogy e versszak további magyarázatában is rábízzuk magunkat a latin szöveg útmutatására. Tuled ualmun = 'tőled válnom' — ehhez akár oda kell tenni a 'kell'-t, akár nem, az bizonyos, hogy a latin 'separor a te' sornak felel meg. A kirekesztő módszerrel tehát odáig jutottunk, hogy a 'de num ualallaV olv. 'de nüm valállal' azaz: 'de nem valállal' kifejezésben a 'morte beate'-n&k keressük, ha nem is fordítását, de — mondjuk — visszhangját. Annyit láthatunk, hogy a 'morte' itt nincs lefordítva, mert hiszen a 'mors'-ot az ének halal-nak mondja, nem ualal-nak. Marad hát a ualallal latin megfelelőjéül a beaté. A 'beaté' módhatározó, s vannak módhatározók a magyarban -val, -vei raggal, például: 'örömmel', 'boldogsággal'. Annyit Iái hatunk, hogy a ualallal = valállal -val ragos, tehát szerkezete csakugyan olyan, hogy lehet módhatározó, lehet a módhatározó beaté fordítása — ragja felől- A 'beaté' azt jelenti, hogy : 'boldogan', s ha -val, -vei ragos módhatározóval akarom fordítani, fordíthatom úgy, hogy: 'örömmel' v. 'boldogsággal'. Most azt kérdezem: mi volt a boldoqsáy eredeti jelentése? Tudjuk, hogy: 'gazdagság', hiszen a boldoy eredetibb jelentése: 'gazdag'. Ezért bírja a szeyény ember szándékát a boldoy Isten, ezért állítja szembe a régi nyelv is a szeyény-t néha a yazday-gsl, néha azonban a boldoy-gal: mynd reend bely neepek zeegenyek es Jcazdagog zeretyk vala ÉrdyK. 636; es myndden reend belyek HAlwan mynd egheez orzag nemeffek, nemtelenek, zeghenyek bely zegheen foodog nemes nemkazdagok ÉrdyK. 499; telén ÉrdyK. 400;