Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Németh Gyula: Az uráli és a török nyelvek ősi kapcsolata 62

G4 NÉMETH GYULA aber noch im weiten felde, weil die morphologischen Übereinstimmungen, die für ihre Zusammengehörigkeit sprechen sollen, grösstenteils recht allgemeiner art und wenig beweiskräftig sind") Mind összefoglaló, mind részletkérdéseket tárgyaló munkáiban határozottan az urál-altaji nyelvek rokonsága mellett foglal állást MUNKÁCSI BERNÁT. (Budenz-Album, 1884: „Az altáji [= urál-altaji] nyelvek számképzése", KSz. XVIII, 124 skk. ; HEINRICH-féle Egyetemes Irodalomtörténet IV. kötetének bevezetése.) GOMBOCZ ZOLTÁN szintén azok közé tartozik, akik a rokonság gondolatát képviselik. (Akad. Értés. 1907, 513 ; Nyelvtudomány Hí, 48 ; ez utóbbiban különösen fontos a török és az uráli deverbalis nomenképzők egyezésének kiemelése.) Az újabb nyilatkozatok közül megemlítem még KoRscHét és PELLioTét. KORSCH (SUS. Aik. XXX 20, 9): „Doch machen die beziehungen der türkén — eben der türkén, nicht zugleich der mongolén und mandschuren — zu den finno-ugriern auch ein besonderes und zwar ein höchst interessantes gebiet aus". PELLIOT (Journal Asiatique 1925, CCVI, 193—4): „Si on a sagement renoncé, du moins en l'état actuel des études, à parler d'une famille linguistique ,ouralo-altaïque' qui comprendrait, à côté des langues finno-ougriennes et samoyèdes, les langues turques, mongoles et tongouses, il n'y a guère à douter de la parenté originelle du turc et du mongol, et les vraisemblances sont pour qu'on leur doive adjoindre les langues tongouses ..." Az uráli és a török nyelvek rokonságának talán legtöbbet emlegetett bizonyítéka a magánhangzóilleszkedés, amelynek a rokonság bizonyításánál — különösen régebben — igen nagy fontosságot tulajdonítottak. Вонтьшакпе1 pl. ezt olvassuk (i. m. XXXIII) : „Das eigentümliche lautsystem ders"ural-altai'schen sprachen, und zwar nicht nur die vokalharmonie, sondern auch der schon oben hervorgehobene reichtum an vokalen, der, bei der verhältnissmässig grossen armut an konsonanten, zur primitiven begriffsbezeichnung durchaus erforderlich war, ist bis jetzt sozusagen das einzige sichere allgemeine merkmal, das uns berechtigt, alle in rede stehenden sprachen unter einen kollektivnamen zusammenzulassen und dieselben aus einer quelle abzuleiten". Közelebbről nézve a dolgot, a kérdés kissé bonyolódik.