Nyelvtudományi Közlemények 47. kötet (1928)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás - II. 1

A NYELVÚJÍTÁS 53 „szófábrikák ellen" (1. 91 pont). Igaz; hogy LÁCZAI heves ellenfele volt KAziNczynak és újításainak, a Mondolatot örömmel terjesztette, de kiderült, hogy e határtalanul nyers és aljas irat szerzője nem lehet ő. írója ma is ismeretlen. Irodalom: Mondolat új kiadása, bevezetéssel és jegyzetekkel BALASSA JÓZSEF-ÍÖI. RMKtár X, 1898 ; a bevezetés végén az irodalom jegyzéke; KAZINCZY Levelezése XI, XII. köt. és VÁCZY JÁNOS beveze­tései ; THIENEMANN : EPhK. XXXVI, 132 sk.; SIMÁI Ö. Nyr. XLI, 318 sk.; HARSÁNYI ISTVÁN, K. ellen írt gúnyirat szerzője [nem Láczai Szabó Jó­zsef] Irodalomtörténet, VI, 501; SZILY, Szentgyörgyi Mondolata: Irodt. Közi. 1899, 228. 140. A Felelet. KAZINCZY nem találta illőnek, hogy a Mon­dolatra feleljen. Tanítványai és barátai SZEMERE PÁL ós KÖLCSEY FERENC azonban még 1814 nyarán Pécelen hozzáfognak a Felelet meg­írásához. A források; Mondolat, PERECSENYI, WÁNDZA, KOVÁCS PÁL közmondásai 1794, ÉDES GERGELY, FOLNESICS, PETHE, a Debreceni Grammatika, ZRÍNYI Syrenája, DUGONICS Etelkája és Tudákossága, JENISCH és G-ARVE értekezései, GYÖNGYÖSI JÁNOS, a leoninista, VARJAS JÁNOS é-s éneke, LUKÁTS MIKLÓS S egyebek. A könyv kinyomatását a cenzúra eleinte nem engedte meg; a szerzők távollétében BILKEI PAP FERENC kénytelen volt módosítani a szövegen, a címlapon álló SOMOGYI GEDEON helyébe BoHÓGYit tett s így 1815 júliusában a könyv megjelent. A bevezetés KÖLCSEY tollából BOHÓGYI GEDEON nekrológját közli, melybe mind az fel van dolgozva, amit SOMOGYI GEDEON^I meg­tudhattak. Utána a korabeli próza- és versírók módján kitűnő stílusparódiák, melyek a pórias, parlagi, terjengős kényszeredett előadást, a mesterkélt verselést, a Debreceni Grammatika tudákos­ságát gúnyolják; főleg sikerültek a nagyképű jegyzetek, melyekben lehetetlenség rá nem ismerni a mintára: CSOKONAI sokjegyzetű kiad­ványaira. A Felelet nagyobbrészt SZEMERE műve; KöLcsEYtől való a bevezetés, ZAPYR CZENCZI levele, a debreceni grammatikus levele és HŐGYÉSZI MÁTÉ verse, talán még néhány jegyzet. KAzmczYnak sem az előkészítésben, sem a szövegben semmi része nem volt; de amennyire bántotta eleinte a Mondolal, annyira örült a Feleletnek. Hívei közül is azonban sokat bántott a kétségtelenül sértő durvaság, kivált az, hogy SOMOGYIÍ halottnak mondja. Az ortológusok tábora haraggal és megbotránkozással olvasta a Feleletet; mindenki sértve érezte magát, még olyan is, akinek irodalomhoz, nyelvújításhoz semmi köze sem volt. A harag természetesen KAZINCZY ellen irányult;

Next

/
Oldalképek
Tartalom