Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - Tolnai Vilmos: A nyelvújítás. (I.) 321

A NYELVÚJÍTÁS 359 Szóalkotásaiban ritkán és alig"lépi túl a természetes, a nyelvszokás alkotta határokat; bátran újít a maglévő kerekek közt, de bármennyire újak szavai és stílusformái, szinte sohasem szokatlanok s habozás nélkül fogadta el őket mindenki. A részletkutatásnak e téren még sok tartozása van, mivel FALUM fordításait e szempontból még nem vetette össze az eredeti szövegekkel. 5(5. Szóalkotásainak első módja a képzés. Ösztönszerű nyelvérzékkel képezi az eddigiek példájára az újak nagy számát, mégpedig a legszokottabb képzőkkel. Például, főnév: tanultság, otthonosság, veszteség, szorultság; vélemény, fözemény, sütemény; szökevény; csipkézet, szíjazat, tollazat; keverék; gerjedelem; — melléknév: biztos, sajnos, jövedelmes, tetszetes, vesztes, ügyes; mesteri, majdani (a ,hajdani* mintájára); merészebbek: hosszadalmas (,unadalmas, töredelmes' mintájára); otthonos, kellemö; CSÚZY ,udvariás' képére: úrias, úrfiás, módiás (ma: úrias); — ige, különösen a -kodik, -kedik,•-oz, -ez képzőkkel: haszontalankodik, jeleskedik, heveskedik, levelez (lapoz könyvben), leckéz, csemegéz. — Az elvonás, kikövetkeztetés nála még igen ritka, az előkerülő adatok alighanem öntudatlan alkotások, vagy a népnyelvből valók: vita, kora, mohó, suitom. 57. Legnagyobb ereje FALumnak az összetételben van, mivel ez egyik leghathatósabb módja a rövidség, tömörség elérésének. A régiek terjedelmes és nehézkes, sokszor ellapuló szerkezetei, sőt egész mondatai nála összetételbe sűrűsödnek. Ebben is őt nem a grammatikus, hanem a stiliszta érzéke vezeti, mint később KAZINCZY^ Innen az összetételnek elődeihez képest aránytalanul nagy száma és sokfélesége, úgyhogy szinte minden fajára találunk példát nagy bőven. A régibb s a népies mintákon kívül ebben már szívesen követi a német eljárást is, ha nincsen ellenére magyar tűiének, különösen a határozós összetételekben. Például, főnév: álomkép, búcsúszó, hajpor, nyelvbotlás, nyelvjárás, útvesztő, tündérkert, háló-, ebédlő-, gyermekszoba, napirend, ellenbástya, -erő, -fél, előkép, -szín, -szoba, zsebóra (régibb : zsebbe való óra : Taschenuhr); — melléknév: csodaszép, hófehér, gyapotlágy, pihekönnyű, acélkemény (német példa után); — feltűnő a sok új n é v m á s i összetétel: ilyesmi, olyasmi, ilyenmi, olyanmi, egymi, egyki, máski, mindenki,1

) mindenmi, mindenegy, azonegy. l)

Erről folyt annyi vita a kuruc balladák kérdésével kapcsolatban, EPhK. XXXVII, 412, MNy. X, 289, XI, 74.