Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Tanulmányok - Gombocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány - II. 1
18 GOMBOCZ ZOLTÁN őrizett meg De itinere fratrum minorum ad Tartaros quae fráter Benedictus Polonus viva voce retulit. A rövid útleírás IV. fejezetében ezt olvassuk: «Dimissi itaque á Bati principe . . . post duas ebdomadas egressi sünt de Comaniá . . . Fratres veró, euntes per Comaniam, á dextris habuerunt terram Saxonum quos nos credimus esse Gotos, et hü sünt christiani; posteá Alános, qui sünt christiani... A Ruscia veró in antea habuerunt Morduanos a sinistris, hii sünt pagani, et habent eaput retró rasum pro majori parte; posteá Byleros, et hii sünt pagani; posteá Bascardos, q.ui suntan/tiqui Ungari; posteá Cyncephales, caput caninum habentes; posteá Parocitas, qui habent os parvum et angustum, nee quid aliud possunt masticare, sed sorbici sumunt, et vapöribus carnium et fructuum reficiuntur.1) E szöveg rokonsága PIANO CARPINI idézett szövegrészleteivel nyilvánvaló. Willelmus de Rubruk. ix. LAJOS francia király megbízásából GUILLAUME DE RÜBRUK (RUYBBROCK, RÜBRÜQUIS) ferencrendi szerzetes 1253-ban újabb követséget vezet a mongol nagykhán udvarába. Útiránya nagyjában megegyezik PIANO CARPiNiéval, de jelentése: Iíinerarium fratris Willelmi de Rubruk de ordine fratrum minorum anno gratiae 1253 ad partes orientales, amelyet közvetlenül IX. LAJOSIIOZ intéz, sokkal világosabb és értelmesebb, mint elődjéé.2) Mindjárt a VII. fejezetben, midőn leírja a mongolok ruházkodását, említi Nagymagyarországot is: «De vestibus et habitu eorum noveritis, quod de Cataia et aliis regionibus orientis et etiam de Perside et aliis regionibus austri veniunt eis panni serici et aurei et tele de wambasio, quibus induuntur in estate. ') Vö. Recueil de Voyages IV. 776. 2) FRANCIBQUE MICHEL et THOMAS WRIGHT: Voyage en orient du Frére Guillaume de Rubruk l'an de grace 1253 (Recueil de Voyages et de Mémoires publié par la Soeiété géogr. de Paris. IV. Paris, 1839). Vö. még ÁBEL RÉMUBAT, Mémoires sur les relations politiques des princes chrétiens et particuliérement des rois de Francé avec les empereurs Mongols. Mémoires de Tlnstitut Royal de Francé. Académie des Inscr. et Belles-Lettres. Tome VI. Paris, 1822, p. 396—469.
