Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Egy ismeretlen képző 1

6 GOMBOCZ ZOLTÁN. 4. csipel [Légrád, Nyr. XLIII. 42; csipö'le Baranya m.,. MTsz.] 'hüfte5

<

csipŐ [alakv.: csipe] ua. (más dem. származéka csipke ebben: csipkefájás 'hüfftweh5

Nomencl. 1629). 5. gacsal [első adat SZIKSZAI : gaczal (szőlő vessző); más adatok MA., PP. 1708: gatzal szőlő tő (innen KE.) ; gacsal KASSAI,.II. 264 (innen (MTsz.); alakv.: gacsai SZIRMÁT, Not. 19 ; gacsaly Czí\] 1. 'a szőlővessző kaccsá' CzF.; 2. Vitis bracchiata,. v. insana5 SZIKSZAI,

? < kacs, vö. GOMBOOZ, MNyv. II. 149. 6. gomoly [Dunántúl, MTsz.; alakv.: ? gümöly Hegyalja, KASSAI, I. 303 (KASSAI elvonása?)] 'gümö, mirigy, métely, kelevény3 <

göm [Somogy m., MTsz.] 'csomó, bog5

;

gömös [uo.] 'csomós5

;

gomb [-b járulékhanggal < *gom, mint lomb ~ lom, lam, comb ~ com, csomó ~ csombó stb.] 'csomó, bog5

NySz., MTsz. Ugyanezen alapszóból más képzővel: gomó [Sí.; alakv. r gumó Tzs. 1833; gömö, gümő Sí., Márt. 1803 beule a., MTsz.. (Somogyból)] 'nodus, tuber, gibbus'. 7. knrtvély [első adat 1055-ből: kurtuel OklSz.; 1145/ 1443: kwrthwel uo. stb.; első adat e-vel 1338-ból: kerthwel OklSz.; az irodalmi nyelvben járatos körte alak először a XVIII. sz. végén, SzD.-nál] 'die birne5. Kétségkívül összefügg a következő szavakkal: kún chertmá CCum., kipcsak kartmá HOUTSMA | nogai tat. kürtmá BÜDAG. | balkar kartmá KSz. XV. 228 ] karács, tfártma 'birne5 KSz. X. 109 || oszét k'árdo ua. || kauk. %ert, ykort, -/kar, /kár ua. SUS. Tóim. XXX. 106, AKE. 425. A m. körívéig (a régiség csak ezt a bővebb alakot ismeri)a felsorolt tör. és kauk. szavakkal szemben továbbképzett alaknak látszik (MUNKÁCSI, AKE. 425 magyarázata, hogy a m. szó második felében a perzsa mul cwilde birne

5

szó lappangana, alig: vehető figyelembe). Vö. még HORGER, MNyv. IV. 321. 8. szugoly [SzD., MTsz., NySz. (a NySz. az adatokat tévedésből részben a szugoly III. 337, részben & zugoly III. 1293 czimszó alatt sorolja fel); alakv.: szugoj, szuguj, zugoly MTsz. (az adatok többsége a Székelységből)] 'winkeF; — szugoly a [NySz., SzD.; első adat Érs.-k.; alakv.: szuglya, szugulya Ny Szili. 337, 1293, SzD., MTsz., NyF. X. 20 (Pozsony m., Mátyusfölde, Vácz, Dunántúl)] ua.; — szuglyó [LipPAiból NySz. III. 337] ua.; — zugolat [ÜELTAiból NySz. III. 1293; szugolyat IiiLYEFALViból (1597) NySz. III. 337 (szugoly czimszó a.); képzé-