Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)
Tanulmányok - Klemm Antal: A mordvin alárendelő viszony 357
A MORDVIN ALÁRENDELŐ VISZONY. 371 Undema 'wer langsam zu gehen geboren ist, für den taugt es nicht zu fliegen' AHL. 120.| M. °kia sindeza, sandi pandima 'a ki eltörte, annak fizetni kell5 NyK. XIII. 129. 4. Időhatározó viszony. Az egyidejű viszonyt a mordvinban legtöbbször -msto (néha személyragosan), -ms végű gerundium fejezi ki, ritkábban ftitflcsta (E. i>ii)'ge M. pitfge — idő)-val való szerkezetek és koda, kosta, kuva, rhizarda kötőszós mondatok. -m-képzős igenév -sto határozó raggal:*) M. ccerkavu molemsta satnen scasina 'templomba menetkor azokat fölölti' NyK. XIII. 92 | M. ° kálin kundamsta vetti pras 'halfogás közben a vízbe esett' NyK. XIII. 118 | M. °panemesta náina láttam őt hajtás közben' NyK. XIII. 119 [ lomanint l'erhd'emste theéenze a lethd'evit'? 'wenn man den menschen tauft, was gibt es bei ihm, das nicht getauft wird?'. Aik. XII. 41 | +c# t'ete cinen samsto... moüima 'o, wenn des winters tagé kommen... musst du wandern' Aik. IX. 214 | M. °tdn tiemesta sidesta sasents 'mikor ezt csináltam, gyakran jött' NyK. XIII. 127 | °mujinze sinst udomsto 'találta őket alvás közben' NyK. XIII. 92 | mon pulut saéink, ardumsta pek, meséé moj'id'en 'nehmt meinen schwanz, er hat mich beim laufen sehr gehindert' Aik. XII. 146. A -sto határozóraggal ellátott -ra-képzős igenévhez személyragok járulnak: ^mon tifamstom, vanomstom, mon tiramstom, kastomstom Jcevs vackudít'... . ked'inei 'mich ernáhrend, wartend, mich ernáhrend, erziehend, hast du . . . deine hand an einen stein geschlagen Aik. IX. 186 | M. °samstln muiná 'jöttömben találtam' NyK. XIII. 92 | M. °mon af ulemstan af robotajht 'ott nem létem alatt nem dolgoznak' NyK. XIII. 117 | M. °mon ulemstan pizemel kolaj 'ott létem alatt eső volt mindig' NyK. XIII. 116 | M. ° Volgát tirvas molemstan kolaj sudnat ndin 'mikor a Volgához mentem, mindig hajókat láttam' NyK. XIII. 120 | M. °udomistan mestká af kastirdiht 'mikor alszom, ők egyáltalá*) Ezen gerundiumnak inessivusi jelentése az elativusból fejlődött, a mint ezt a mordvin elativusnak széleskörű használatából következtetem. Vö. SZINNYEI J.: Finnisch-ugr. Sprachwissenschaft 1910. 78—9. és NyK. XIII. 34—5. 90.
