Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Klemm Antal: A mordvin alárendelő viszony 357

358 KLEMM ANTAL. 3. Orosz hatás alatt sok oroszból átvett kötőszó kezdi újabban az eredeti igenévi szerkezeteket és a kötőszó nélküli szerkezeteket kiszorítani. A tárgyalás folyamán röviden összevetem a mordvin mondattani jelenségeket más finnugor nyelvek rokon jelenségeivel, különös tekintettel a magyarra. A részletekre vonatkozólag utalok e tekintetben osztják, vogul, votják mondattani kutatásaimra (Pannonhalmi főiskolai évkönyv 1912. 1916.). A fgr. nyelveknek mondattani szempontból való vizsgálata alapján az ősfinnugor mondatszerkezeteket így képzelem el: 1. A fgr. egyszerű mondat alaptulajdonsága: nominális volta. (Vö. részletesebb fejtegetésemet erről: MNyv. XIII.) 2. A fgr. összetett mondat kezdetleges formája az volt, hogy egyenlőrangú egyszerű mondatok sorakoznak egymás mellé minden kapcsoló elem nélkül. Pl. az osztjákban: satpdl eu»lt kezgl uisll, i uaial er}t

dlm9li, kur-nvl luidl eu9tmdslí, keu elti si luidl nalli nöydr^sdlli, tiuddl eudlt to^hp nal uis, si úafol toxldy nvl x°^a

uaidtsdlll, iö/fol aldiriSdlli, ieía aldyié sözds, t'iahl pastdsli, si iubina keu ioutsdlí, si nal keu mvxti mangs ca hüvelyéből kését elővette, az egyik botosát levetette, a lába hegye ujját levágta, a kövön az ujját nyíllá faragta, a tegzéből tollas nyilat vett elő, a nyilat a szárnyas nyélbe illesztette, az íját fölemelte, kissé előre lépett, a nyilát ráhelyezte, azután a sziklát meglőtte, a nyíl a sziklán keresztül ment' NyK. XXXVIII. 318. — A vogulban: ^pes-p^anél mán sairép leumatés ; akw* vaja xot-ayxwásitá, Idll-uranél ákw' luw-lq,mt sdlréps, axwtés-tármél niV urél sá'iréstá, tawétanél tawliy nal-nal leumatés, tü natésta. jq,uta almejis, elánüw jq,mlités, yassémtéstá jqutá, an aywtés lista, nalá aut tayrititá, tatmatés 'oldala mellől kis fejszét vont elő; az egyik botosát levetette, szárcsontjából egy csontdarabot levágott, a kövön négyszögletesre faragta, tegzéből tollas nyílnyelet vett elő, oda illesztette. íját fölemelte, előbbre lépett, íját fölajzotta, ama követ meglőtte, (az) nyilának hegyét összenyomja, fennakadt' VogNGy. II. 295. WUNDT szerint — ki a mondatszerkezetek fejlődésében három fokozatot különböztet meg — ez az első, a legkezdetlegesebb fokozat: a tiszta mellérendelés (reine Parataxis).