Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Kisebb közlemények - Bekk Ödön: Cseremisz szófejtések 338

342 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. •\kimds, K. -\kemds 'homlok' (MŰNK. S. fkim- 'vmely üregestárgyat befödni, födéllel ellátni, beborítani'); (WICHM.) judes, (MŰNK.) judas 'darabka, morzsa' (jud- 'darabol, morzsol, aprít'); (WICHM.) G. kutes, (MŰNK.) kutas cdreschfleger

(kut- 'fog, megfog, kézbe vesz, megragad, stb.'); fmil'ás 'fölösleg, maradék' (mii- 'bővelkedik, bőven van, dúskodik5

);

fpikilas 'támasztó*. támogató fa v. rud' ("fpikil- 'támogat, több helyütt megtámaszt' < fpik- támaszt, meg-, rátámaszt'). :

— A zürjénben szintén ilyen változatos a képzőt megelőző magánhangzó; pl. (WICHM. Chrest j I. kimes 'stirn' (vö. votj. G. kjmjs id. stb.); míles nachbleibsel vom viehfutter, rest' (vö. votj. MŰNK. 'fmil'ás 'fölösleg, maradék'); (MSFOu. XXX6. 37)

pikgs "geschwulst' (piktini 'schwellen'); sirkos-g§r§d 'laufknoten', WIED. sirkgs 'schlinge' (sirkedni zusammenschnüren, erdrosseln'); vuris 'nacht" (vurni 'náhen5

)

£ (GEN.) KP. -föktas 'sammlung' (-fökti- 'sammeln'); iizds 'das mahlen' ('fiz- 'mahlen'); fárkmas 'das gedeihen' (~\árkmi- 'gelingen, gut gedeihen'); ~\kyas 'gewebe' ("\ky- 'weben, flechten, seii drehen'); ^dymas 'fliek' (WIED. °döm- 'flicken'); sébras 'decke, hülle' (sebra!- 'decken'); -fkeme's 'stirn' (WICHM. kimes id.);: (WIED.) °gebas 'versteck' (°$eb- 'verstecken'); °nöbas 'einkauf, eingekauftes' (°nöb-); °körtas 'bánd, gebundenes, bündel' (°kört-); clistás

'gemelktes, milch von einemmelken' (°Ust-); °piras 'eingang, mündung' (°plr-); c

éegas

'bruch, bruchstück' (°ceci-);: °kutas, °kutös 'bánd, fessel' (°kut- 'haltén'); °vuras, °vurö& 'naht5

(°vur- 'náhen'); °puktas, °puktös 'satz, gesetztes' (°pukt-).. BUDENZ UA. 188—-9 szerint a zűrjén-vo.tják képző magánhangzójában rejlik a tkpeni igenévképző, az -s pedig kicsinyítő képző. A vokális azonban itt sem jelentős elem, s maga az -s a dever^ bális nóvszóképző. (Megfelelőit 1. WICHM. SUS. Tóim, XXXe. 37). — Hasonlókép elemzi BUDENZ a zürj. -an, votj. -on '(-dl képzősigéknél -an < *-al-n) igenévképzőt, melynek -rc-je nézetem szerint nem kicsinyítő képző, mint BUDENZ UA. 188, 250 fölteszir hanem szintén igenévképző, s azonos az infinitivus -ni képzőjével, mely annak lativusi alakja. (Fgr. megfelelőit 1. NyHr

'. 85, FgrSpr. 95.) • 11. B. ü. Cs. JO. juz, M. C. JT. duz, BJp. duué, K. joi 'hideg légáramlat, hideg szél'; K.: 'hóvihar'; CK. d'o &ya', JT. dwéya 'hideg (idő, szél)'; B. U. juz~yata; M. CÜ. d'uéyata', CK.: Cs. j o éyata', JT. dkizya'ta, JO. j <=> íya'ta 'kissé hideg (idő, szél)' | votj. (MŰNK.) S. juz 'hűvösség; hűvös'; juzakt- 'megrázkódikr reszketésbe jön a hidegtől'; J. juz-tolez 'április hava'; ju£al'reszket, rezeg (falevél)'. 12. B. P. M. ü. C. Cs. J. V. K. kon chamu' (B. UJ.);;