Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Németh Gyula: A régi magyar írás eredete 21

A RÉGI MAGYAR ÍRÁS EREDETE. 33 (SEBESTYÉN olvasatai!): a 675. lapon: lűrincz, 679. lapon: bütlehen; az TQ[ jegy (a 681. lapon törölt gyümölcs szót le­számítva) a következő három helyen: 673. 1.: köskarácson, 677. 1.: sölvester, 685. 1.: pöspök. Ezek a SEBESTYÉN olvasatai. A régiségben (1. NySz., OklSz., EtSz.) azonban azt látjuk, hogy a Lörincz névnek Lűrincz alakja, a Betlehem szónak Bütlehen alakja nincs (az utóbbi hangtörténeti képtelenség), hanem van Lörincz és Bötlehen; igaz, hogy a szöveg írója ebütlehem-nék írja át a szót (a Lörincz-et helyesen !), de ennek az ü-je éppen annyit ér, mint mikor a b helyett eb-et ír, szóval nyilvánvaló tévedés; viszont a kis, Sylvester, püspök szóknak nincs ó-s alakja a régiségben, ezeket tehát küs, Sylvester, püspök (a MARSIGLI-emlék átírásában: eküs, 0, epüsepöek) alakban kell átírnunk. — MARSiGLinál tehát: "Q = ü, 2 = ó - Melyik ebből az ere­deti,, ha — mint fentebb mondtuk, — több nyomós okból csak az egyik lehet az? Később látni fogjuk, hogy a magyar ábécze régi betűi egy kivételével szegletesek, az újak nagyobbára kere­kek. Kétségtelen, hogy az ]7 ö"Je gy az eredetibb, s az TQ ü későbbi kitalálás eredménye. Ez eddig világos. A mint azonban a későbbi emlékeket nézzük, kissé bonyolultabbá válik a dolog. A KiJONi-féle ábé­czében ugyanez a két jegy szerepel, de megfordított értékkel. (Ez és a következők okozták SEBESTYÉN fenti hibás olvasatait.) Az Z Je &y a csíkszentmiklósi és a konstantinápolyi emléken nincs meg, de megtaláljuk a Eudimentában L | alakban ü jelentéssel. (Ezért nincs meg a két fentnevezett emlékben; ezek­ben ugyanis ü — kétségtelen ü — nem fordul elő.) Az 2 betti jelentése tehát ö'-ről w-re változott. Viszont az ó hangra új bettit találunk, melynek alakja a konstantinápolyi emléken és a Eudimentában : )(> a csíkszentmiklósi feliraton : K . Ez a betti bizonyára későbbi újítás; az eredeti, a melyet a kök­török abéczéböl átvettünk, az a MARSiGLi-emléknek a Kudimenta ^ ü jelével azonos ~2_ ö jele, s ez semmi más, mint a jenisz­szeji Y, f, (J ö, ü jelek megfelelője.1 ) Ezek a magyar és a jenisszeji ábécze kissé eltérő, de a lényeges vonásokban egyező betűi. 1) NAGY GÉZA, i. h. Nyelvtudományi Közlemények XLV

Next

/
Oldalképek
Tartalom