Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Németh Gyula: A régi magyar írás eredete 21

34 NÉMETH GYULA. Nem véletlen, hogy épp ezek a betűk mentek változásokon keresztül. Az első csoportba tartozó öt betű alakja igen egyszerű; természetes, hogy ezek nem igen változhattak. A második csoportba tartozó betűk ellenben bonyolultabb alakúak* ezek tehát inkább ki voltak téve változásoknak. Itt már nem lehet azt mondani, a mit a SEBESTYÉNnel és MÉszÁBossal való vitában különösen kiemeltem (ugyanazt 1. THOMSEN, Une inscription de la trouvaille d'or de Nagy-Szent-Miklós 10. 1.), hogy t. i. egyszerű íráselemekből (egyenes, körív, kereszt stb.) álló betűk hasonlósága nem bizonyít. Nem bizonyít abban az esetben, ha a hangérték ismeretlen. Itt azonban adva van a hangérték mindkét ábéczében! S még egyszer hangsúlyoznom kell: egyszerű elemekből álló betűk változatlanul való megmaradása igen jól érthető. Megmagyarázni a mutatkozó változásokat csak úgy lehetne, ha bizonyos egységes elv szerint mentek volna végbe. A dolog azonban nem így van. Ezekben a változásokban nincs törvényszerűség; viszont nem oly nagy méretűek, hogy miattuk az egyezéseket el ne fogadhatnánk. VIII. Ezek a tények lehetetlenné teszik azt a feltevést, hogy a magyar írás — a mint sokan hitték és hiszik — középkori koholmány volna. Ha hamisították, akkor az a hamisító ismerte és olvasni tudta a köktörök feliratokat, a melyekről tudvalevőleg csak a XVIII. század elején kezdtek tudomást venni Európában, s a melyeket csak 1893-ban fejtett meg THOMSEN VILMOS. IX. A fent tárgyalt 13 betű között egyetlen egy van görbe vonalú, az ) n. Az összes többi betűk egyenes vonalúak. Most nézzük meg ezekkel a török eredetű betűkkel szemben azokat a magyar betűket, a melyek specziálisan magyar hangokat fejeznek ki, a melyek tehát a köktörök betűk átvétele utáni magyar újítások (azoktól a betűktől, melyek a köktörök betűk kombinácziójából állottak elő, természetesen el kell tekin-