Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Zürjén szövegek - II. 67

ZŰRJÉN SZÖVEGEK. 71 sue — feos'í/» — nmen nin§m oz kol, mii me d'éúgaalah) — «wo, §tik raz me ten bur kara.a — «káét§da.» 3. prgstsditísis i muni va£ tuj§d-trepa§d ber i péti i^dzid tui vil§. mgdis munni. jur pondis visni, a dénga abu. «vot — sue — kábák voas. mijén me pokmetiíisa ?» pukéis kuriiiéini kanava-b§k§. «ok — sue —• btdd' pgrjalis /» vifágdg, niv lökte, niv voiis si dőre. uzdrastvui — éne —vaéiléi! mii te majití'éan? na, me ten séta kesetok. no — su§ — me —• su§ — k§r§h'vna. vot me ten loa baba. na-£§ imjann§i iéun-kits. me — su§ — tela vola das-kik kara'b§n. a eni abu leéid gorte munni. no te — su§ — mun karé da glavn§i trakíire i zanimdit med dona pat'e'ra.v no, pr§stsdiitéisni. k§r§to'vna muni gort§, a vasitéi muni trakür§ kar§. judéis, keni glavngi traktir i k§£aiinlis, traktirstsiklis, jualis: «kut

ts§m paíe'ra tenad vijim? dona§s vijim?»

—-«Á mennyi kell —- mondja — (annyit) végy!» — «Nekem semmi se kell, mit csinálok én a pénzzel ?» — «Nos, egyszer én jót teszek veled (tkp. neked)». — «Hivlak majd». 3. Elbúcsúzott és ment a régi ösvényen vissza és kijutott az országútra. Kezdett menni. A feje elkezdett fájni, de pénze nincsen. «Lám — mondja — jön egy kocsma. Mivel erositem magam a mámor után?» Leült az árok szélére dohányozni. «Jaj — mondja — (az) a szajha becsapott!)) Körülnéz, egy leány jön. A leány odajött hozzá. «Adjon Isten — mondja — Vaszilyij! Mit szomorkodol ? Nesze, én egy pénzes zacskót adok neked. Nos — mondja — én — azt mondja — királyleány vagyok. Lám, én a feleséged leszek. Itt van az én névbetűs gyűrűm. Én — mondja — tizenkét hajóval jövök érted. De most nem alkalmas hazamenni. Te meg — mondja — menj be a városba és a legnagyobb fogadóba (tkp. főfogadóba) és vedd ki a legdrágább kvártélyt». Nos, elbúcsúztak. A királyleány hazament, Vaszilyij meg vendégfogadóba ment a városba. Kérdezősködött, hol van a főfogadó és a gazdától, a fogadóstól, kérdezte: «Milyen kvártélyod van neked? Vannak-e drágák?» — «Hát — mondja —-